Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
Családtagok létminimuma (Ft) |
Összesen (Ft) |
Egy főre (Ft) |
Egyedülálló nő |
17 281 |
|
17 281 |
Nyugdíjas nő |
13 825 |
|
13 825 |
Egyedülálló férfi |
17 119 |
|
17 119 |
Nyugdíjas férfi |
13 695 |
|
13 695 |
Anya + 1 gyerek |
13 505 + 11 110 |
24 615 |
12 307 |
Házaspár |
13 343 + 13 505 |
26 848 |
13 424 |
Nyugdíjas házaspár |
10 674 + 10 804 |
21 478 |
10 739 |
Házaspár + 1 gyerek |
12 243 + 12 405 + 10 010 |
34 658 |
11 553 |
Anya+ 2 gyerek |
12 405+ 2x10 010 |
32 425 |
10 808 |
Házaspár + 2 gyerek |
11 812 + 11 974+ 2x9579 |
42 944 |
10 736 |
Házaspár + 3 gyerek |
11 528 + 11 690 + 3x9295 |
51 103 |
10 220 |
Az elmúlt hónapban a minimális megélhetés költségei további 3,7 százalékkal növekedtek, ami egy négytagú család havi 1500 forintos nettó többletbevételét igényelné az előző hónaphoz képest, hogy a 42 944 Ft-os családi létminimum fedezéséhez szükséges összeg rendelkezésre álljon. Az 1500 Ft-os nettó többletbevétel elmaradása adott esetben 3,5 napi éhezést eredményezhet ennél a családnál, hiszen a létminimum szintjén egy négytagú család napi minimális élelmiszer-szükségletét 420 Ft-ból tudja fedezni.
Ehhez képest a kétkulcsos ÁFA bevezetése 2340 Ft-tal sújtja a létminimum szintjén élő család költségvetését, ez 5,7 százalékos növekedés, vagyis öt és fél nap további éhezés.
Az elmúlt hetekben napvilágot látott a pénzügyi kormányzat szociális költségeket megnyirbáló igen fantáziadús ötleteinek bizony nem igazán örülhetünk, különösen, ha együtt olvassuk a szociális törvénytervezet lapos lufivá aszalódott szövegével. Meg kell jegyeznünk, hogy a szociális költségek megnyirbálásának egyetlen számunkra elfogadható, már-már szegénypártinak nevezhető ötletét tudjuk csupán pártolni: a családi pótlék megadóztatását. Szociális értékeinkkel összecsengenek érezzük, hogy az állam a szegény családok gyermekeinek neveltetéséhez nagyobb mértékben járuljon hozzá, mint a gazdag gyermekek felnövekedéséhez.
Más kérdés, mennyire szolgálja majd a társadalmi igazságosságot az eredeti célkitűzés egy olyan társadalomban, ahol kollektív sport az adócsalás.
Mint örömmel olvastuk az elmúlt hónapban, a Központi Statisztikai Hivatal ismét szükségét érezte kinyilvánítani, hogy az ÚJCSAKÖ létminimum-számítása nem azonos az övével. Mindenesetre valóban magyarázatra szorul, hogy míg a két különböző módszerrel történő számítás eredményei 1991 februárjában még nem egészen 4 százalékos különbséget mutattak, addig 1992 augusztusában ez a különbség már közel 14 százalékra ugrott. Az ÚJCSAKÖ létminimum-számítása valóban újpesti árakra támaszkodik, ám Újpestet nem tartjuk az ország igen jelesen drága helyének. Viszont a számítások valódi különbségének kell tartanunk, hogy az úgynevezett egyéb költségeket (háztartásokban használt iparcikkek, szolgáltatások költségeit) a KSH nem figyeli, hanem egy függvénnyel számítja ki az élelmiszercikkek – átlagos árnövekedéstől elmaradó – árváltozása alapján. Ugyanakkor a mi árfigyeléseink azt mutatják, hogy az olcsó keleti iparcikkeket helyettesítő silány nyugati cikkek lényegesen drágábbak, s a szolgáltatások árnövekedése is jóval meghaladja az infláció átlagos mértékét. Ezúton szeretnénk leszögezni, hogy a KSH létminimum-számítását mi sem valljuk a magunkénak.
A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1992. szeptember 7.
Újpesti Családsegítő Központ
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 43 hét