–foltányi–

Nyomtatóbarát változat

Tiltakozás ide, demonstráció oda, nyeljük a füstöt, benne az ólmot, a nitrogénoxidokat, a karcinogén szerves vegyületeket és még ki tudja, mi mindent. Nemsokára készen lesz ugyan az új levegőminőség-mérő hálózat a fővárosban, és akkor az illetékesek ígéretükhöz híven szükség esetén elrendelik majd a szmogriadót. A valódi megoldások, egy jól működő tömegközlekedési rendszer, a városokat, településeket elkerülő transzportutak, a személygépkocsi-park megfiatalítása, modernizálása egyelőre váratnak magukra. Azokról a másutt már bevált megoldásokról, mint a katalizátorok, nem is beszélve. Áthidaló megoldásokként persze itt vannak a hazai innovatív „géniusz” remekei, a különböző szűrők. De legyünk őszinték: hosszú távon nem a kipufogógáz-szűrők, ólomcsapdák és társaik jelentik a megoldási, hanem a katalizátorok.

Csakhogy a katalizátorok használatára valahogyan ösztönözni is kell. Nemigen képzelhető el, hogy a magyar autóstársadalom fejlett környezeti tudatától indíttatva vállalja a többletköltségeket. A katalizátoros autó drágább, csak ólommentes benzinnel üzemelhet – ami persze többe kerül, mint a másik, ráadásul nem minden benzinkútnál kapható.

Vitathatatlan, hogy az érintett tárcák igyekeznek. A közlekedési például méret. Megvizsgáltatta a Közlekedéstudományi Intézettel, vajon a KGST-kocsik képesek-e ólommentes benzinnel működni. (Az ólom, mint tudjuk, igazán nincs pozitív hatással egészségünkre, különösképpen gyermekeink szellemi teljesítményére – ahogyan az a Mártírok úti gyermekek vérének ólomtartalom-vizsgálata nyomán ki is derült. A KTI azt is mérte, vajon lehet-e a KGST-kocsikba katalizátort szerelni? Két típussal is kísérleteztek, az NSZK-beli Degussa és a finn Kemira OY katalizátoraival. Az eredmények kecsegtetők, ám az is kiderült, hogy az utólag beszerelt katalizátor nem olyan hatásos, mint a gyárilag beépített.

Persze ebből nem következik, hogy le kellene mondanunk átlag 11 éves gépkocsiparkunk fiatalabb nemzedékeinek katalizátorral való felszereléséről.

Az ipari tárca, közelebbről az olajos sem tétlen. Az olajipar ma még nem tudna a teljes gépkocsiparknak elegendő ólommentes benzint gyártani. ’93-ra ígérik, hogy az állami támogatással épülő százhalombattai mű elégséges ólommentest biztosít majd. A közel 12 milliárd forintos beruházás révén viszont a többi, jelenleg 0,4 g/liter ólomtartalmú benzin ólomtartalmát is leszorítják 0,15-re.

Ami a hazai katalizátorgyártást illeti, az egyelőre homályos ügy. A külföldi cégek, illetve reménybeli vegyesvállalati partnereik várnak. Egyikük-másikuk nem éppen türelmesen. Szeretnék végre tudni, melyik katalizátor kerül a magyar piacra, születik-e végre olyan szabályozás, amely katalizátor használatára készteti, illetve kötelezi az autósokat.

A harmadik szereplő, a környezetvédelmi tárca, miközben a környezetvédelmi alapból támogatja a különböző légszennyezés-csökkentő megoldások kutatását (például a KTI vizsgálatait), keresztülvitte, hogy Magyarország csatlakozzon a nitrogénoxidok kibocsátását korlátozó nemzetközi egyezményhez. A nitrogénoxidokat leginkább két helyen lehet megfogni, az erőművekben és az egyre növekvő gépkocsi-közlekedésben. Az ipari, illetve az energetikai lobby azonban túlságosan nagy falat a környezetvédelmi tárcának, nehéz lenne kikényszerítenie, hogy az erőművek gyorsan és érdemben csökkentsék nitrogénoxid-kibocsátásukat. Marad a közlekedési eredetű kibocsátás csökkentésének szorgalmazása.

A negyedik szereplő, a pénzügyi tárca nem akar részt venni a játékban. Neki az a jó, ha tétlen marad. Becslések szerint közel 20 forintos haszna van minden liter benzinen, amiből tavaly 1,6 millió tonna fogyott. Mit érdekli őt, hogy eközben a közúti közlekedés okozta levegőszennyezés egészségügyi kárai megközelítik az évi 20 milliárdot?

Nem akaródzik meghallania, amit a másik három szereplő és az értelem súg: jó volna vámkedvezménnyel, olcsóbb ólommentes benzinnel szorgalmazni a katalizátoros kocsik magán- és állami behozatalát.

A tavalyi személygépkocsi-magánimport révén hazai útjainkra került 60 ezer autó között valószínűleg olyan arányban van katalizátoros, mint az Interag által behozott BMW-k között. (A 850 BMW-tulajdonos közül összesen 5, azaz öt hagyta kocsijában a gyárilag szerelt, vagyis leghatékonyabb katalizátort.) Pedig e magánimportos autókba még bőven jutna az ólommentes benzinből is.

Amíg a szabályozás nem változik, a bécsi autószalonokban valószínűleg ezután is az lesz, ami eddig volt. A magyar vásárló kiszerelteti a kocsiból a katalizátort. Az olcsóbb…

• Környezet