Nem lesznek többé „ szent tehenek” – állapodtak meg egymás közt a jelenlévők azon a február 8-i egyeztető megbeszélésén, amelyet a Közlekedéstudományi Intézet igazgatója hívott össze. Ott voltak a kormány közlekedésfejlesztési tervének kidolgozói és finanszírozói, de független intézmények képviselői és önálló szakértők is.
A közlekedésfejlesztési koncepciót felül kell vizsgálni – foglaltak állást. Az új elméleti alapokon nyugvó, kétütemű programban immár nincsenek tabuk: szabad megkérdőjelezni a Bécs–Budapest Eurocity vasútvonal, a Dél-Buda–Rákospalota metró, a Lágymányosi híd költséges elgondolásait.
A jelenlévők többsége viszont úgy érezte: nem alkalmas ez az ülés ahhoz, hogy a választásokig tartó moratóriumot követeljenek e nagyberuházások ügyében, miközben
– a METROBER-nek megbízása van a metróhálózat felülvizsgálatára;
– az UVATERV vizsgálja a világkiállítás közlekedési koncepcióját;
– a FÖMTERV mérnöki előkészítői munkálatokat folytat a világkiállítás kijelölt területén.
A kétütemű program költsége, finanszírozási módja még tisztázatlan. A KTI április 15-ig kéri leadni a tématerveket.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét