Skip to main content

Levél Erdélyből

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Marosvásárhely, ’85. II. 8.

Kedves Feri!

Most is rózsaszín papírívre írom levelem, mivel még tart a mappámból! Ha tetszik a rózsaszín akkor, igyekszem, hogy mindig ilyenre írjam levelem. Persze ez nem Tőllem függ, mivel eddig csak sárga mappa volt, most megjelent a rózsaszínű is, de ha el fog fogyni akkor... – nem lesz és nem tudom, hogy milyen színűt fognak árulni. De megnyugtatlak, vásároltam még egy rózsaszín mappát. Úgyhogy írhatom a rózsaszín leveleket. Megismerkedésünk, csak az Én részemről lehetetlen, mivel nem tudok külföldre utazni. A nyáron voltam és két évig nem lehet, meg aztán ha bejutok az Egyetemre akkor majd csak, ha IV-évesen engednek ki, ez is kétes. De Te viszont akkár mikor jöhetsz. S van egy ötletem is, gyere el Paliékkal Húsvétra, o.k., és akkor mind a kettőnk vágya teljesülne.

Szakkönyveim vannak, mivel román iskolába jártam IX-től XII-ig, és azért románba mert magyarba ilyen iskola nincs, tudniillik ez egy olyan iskola ahol a fő hangsúlyt a patológiára, genetikára és a vírusok és bacilusok tenyésztésére fektetik. Az Egyetemre is románul kell felvételiznem patológiából és genetikából. Ez is román Egyetem.

Magyar Egyetem csak Marosvásárhelyen van az Orvosi és a Szini, meg Kolozsváron volt a Tanári amit most jelenleg beszüntettek és csak minden ötödik évbe vesznek fel 20 tanulot. A többi Egyetemek mind az ország nyelvét beszélik. De mi nem élünk elnyomásban, és egyenjogúak vagyunk. Az új Esztendőben sok minden történt, ami az egyenjogúságot illeti. Eltörölték azt a 1/2 órás magyar adást is, energia sporlás végett.

A rádióban csak román adás van. A Marosvásárhelyi, Kolozsvári, Bukaresti, jasi és csiki rádió Sztudióit megszüntették, így egyenjogúság lett, csak román nyelven hallgathatod a rádiót. A villanyt elveszik reggel 9-től 13-ig. és délután 15-től 18-ig. A TV 20-tól kezdi a programot és 22-kor vége van. Ez is tele van politikával, szavalással, éljenzéssel.

Melegvíz csak éjjel van, éjjel mosunk, főzünk, és tisztálkodunk. Fűtés!? – szó sincs róla. A melegvízzel is viccet gyártottak: A TV-bemondja kedves hallgatok, készüljenek fel, melegvíz lesz, pik, pik, pik – kedves hallgatok, melegvíz volt! Éljen!! – hangzik a tömeg.

Na, még mit írjak. Igen. A kiskocsikat leállították III. 1-ig, nem szabad közlekedniük, így még a benzinbonukat sem adják ki, hisz mi benzinbonnal vesszük ki a benzint minden hónapban és a porciónk 20 l. Most egy olyasmi hangzik, hogy III. 1-től egy hétig fognak járni a pároskocsik és a másik héten a páratlanok.

Ami a közlekedést illeti az nagyon rossz, hétköznap csak csúcs forgalomkor járnak a buszok, reggel 5–8-ig, délbe 13–16-ig, este 20–22-ig. vasárnap nem közlekedik semmi. A városunk elég nagy és van 3 db Taxink; – ez elég.

A gyárakban is bevezették az áramsporlást, össze-vissza dolgoznak, reggel 8–14-ig, délután vissza gyalogolnak 18 órára, dolgoznak 22-ig. Aztán vasárnap bepótolják reggel 6-tól este 18-ig. Hétköznap gyakran hazaküldik, a fizetések alacsonyak, alig teljesítik a 70-75 százalékot. A fogyasztásért rengeteg összeget kell fizetni, a havi adagot ki kell venni, ami áll l kg liszt, 1 kg cukor, 1 kg kukorica liszt, 1 l olaj, 8 db tojás, egy 1/2 vaj, a hust pedig ki mikor kapja el; az is l kg személyenként.

Örült hírekkel jönn a papám minden nap haza, felakasztotta magát X; vonatalá, dobta magát Y; berúgott és megfagyott az útszélén X. Y Csak azt nem tudom hova fog így jutni az emberiség. Csak képzeld el Feri, elmész dolgozni, hazaküldnek mert nincs munka, nincs villany, persze ezt nem fizetik, a feleségedet szintén, akkor mindketten elindultok ellentétes irányba gyalog, hogy bevásároljatok, ezt nemkapsz, az nincs, tördesítek újjaitokat s feltételezzük valamivel hazaállítottok. Persze Te még elmész a gyerek után a Napközibe, hazaindusz velük gyalog, a gyerek kíván valamit, probáld megmagyarázni, hogy nincs, és hogy pénzed sincs, nem tudom mennyibe értheti meg az a kis gyerek. Aztán ideges vagy, megvered és sírva hazaérkeztek. A feleséged neki fog főzni, nincs ez meg az, ideges, nincs villany, hidegek a szobák. A gyereket megkéne füröszteni nincs melegvíz. A család hangulata torz, csupa méreg, idegeskedés uralkodik. Atán éjjel az anyjuka nekifog mosni, néhány órát alszik és elindul megint kérdezve magában, vajon hazaküldenek megint? Vajon van-e munka. Ó Istenem!

Te Feri az emberek itt alig élnek egy napról a másikra. Mond meg milyen tervei lehetnek itt az embernek?

Nekem csak egy, van, de a is lehetetlen! A másik ami nem is olyan nagyon fontos az, az, hogy bejussanak az Egyetemre és elvégezzem. Aztán idővel más is kialakul. Szórakozni is járok, van egy édes hangulatú vendéglönk, oda megyünk, elbeszélgetünk, táncolunk és este vakarjuk a fejünket, hogy mivel jövünk haza. A bulik azok mindig vegyes társaságból állanak; hisz ilyenkor az ember olyanokat hív meg (vonatkozik a román barátainkra) akikkel eltud intézni olyan dolgokat amit mi nem. Ők nagyon kedvesek, előzékenyek meg segítőkészek ezért mi szeretjük őket egy adott pillanatig; persze utánna is nagyon jó viszonyba maradunk, csak akkor már nem hívjuk. Talán hívunk másokat.

Erre az élet ironiája tanított. Most befejezem, mivel tul vastaggá vállik levelem és még feltűnővé válhat. Igyekeztem mindenre válaszolni a következőbe majd leírom részletesebben a szórakozási lehetőségeket.

Szia: Mari

U. T. Ápropo! Írj magadról! Hol dolgozol, mit csinálsz? hogy vagy? A címem úgyan az, csak mást írtam cenzúrázás végett.
































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon