Az írás a velem folytatott beszélgetés alapján készült, de nem interjú formájában. Az újságíró, Upor Péter korrektül tolmácsolta szavaimat, akadt azonban egy-két pontatlan megfogalmazás:
1. A kormányzati irányelvek alapján jelenleg a hasznosításból befolyt összeg fele az önkormányzatot, fele az állami költségvetést illeti. („Természetesen” a szovjeteknek fizetendő kártérítés után.) Megjegyzem, hogy ez ma csupán elméleti lehetőség, hiszen a végleges hasznosító kijelölésére kevéssé van mód. A Tárcaközi Bizottság ugyan hozott már döntéseket, de ez csak akkor válik végérvényessé, ha a kormány is jóváhagyja. A cikkben említett szisztéma – egyharmados megosztás az állam, az önkormányzat és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet között – az ideiglenes hasznosításra vonatkozik.
2. Hogy a szovjetektől átvett objektumokat a volt munkásőrök őrzik, valószínűsíthető ugyan, de nem bizonyított. Az őrök mentalitása sok esetben valóban nem kifejezetten „európai” – ez azonban nem bizonyíték.
Végezetül egy kiegészítést: az önkormányzatok alulinformáltságára jellemző példa a XVIII. kerületi Halomi úti laktanya ügye. A Fővárosi Közgyűlés felelős képviselőjeként csupán három hónappal a szerződés megkötése után jutottam hiteles információkhoz, holott a kormányzati irányelvek alapján a helyi önkormányzat ellenjegyzése nélkül a KVSZ nem köthet megállapodást. A kerületet ugyan bevonták, de Budapest területén a fővárosi önkormányzat sem kerülhető ki (lásd Önkormányzati Törvény).
Vég Gábor
fővárosi képviselő, a szovjet objektumok
hasznosítására alakult ideiglenes bizottság elnöke





Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 6 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét