(Dr. Kováts Anna)

Nyomtatóbarát változat

Örömmel olvastam szeptember 14-i számukban a Szerecsenmosdatás című cikket, ami igazolja régi sejtésemet: a Fővárosi Fürdőigazgatóság helyzete nem annyira siralmas, hogy az a nagyarányú áremeléseket indokolttá tenné.

Mint a Lukács-uszoda régi, rendszeres látogatója, tanúsíthatom, hogy a drasztikus jegyáremelés és a kedvezményes bérletek megszüntetése óta az uszoda látogatottsága legalább a felére csökkent. Az idei nyár legmelegebb napjaiban – sőt vasárnap is – mindig lehetett üres heverőt találni a fenti napozóban, ami legalább húsz éve nem fordult elő. De ugyanez a helyzet a többi uszodában és strandokon is – amint azt ismerőseimtől hallottam.

Így felmerül a kérdés, hogy az áremelés egyáltalán hozott-e többletbevételt a Fürdőigazgatóságnak?

Ezzel szemben a forgalom csökkenése a kabinosok borravaló bevételét is erősen megnyirbálhatta. Ennek lehet a következménye, hogy az uszodában állandó kabinoshiányra panaszkodnak, ha valamelyik vendég szólni merészel az öltözők elhanyagolt (piszkos) állapota és egyéb kényelmetlenségek miatt. Így a fürdők eddig sem nívós szolgáltatásai az áremelés következtében nemhogy javultak volna, hanem még jobban lezüllöttek.

Jó volna megvizsgálni az idei nyár forgalmát és árbevételét, összehasonlítva az elmúlt évek hasonló időszakával. Könnyen kiderülhet, hogy az áremelés nem hozott többletbevételt, de lezüllesztette az amúgy is gyenge szolgáltatásokat, és ami a legfájóbb, a társadalom széles rétegeit megfosztja a fürdőzés, sportolás lehetőségétől.

• Visszabeszélő