Skip to main content

Petőfi, a celeb

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Előhang1

Egy formálódó digitális eposz elohangja

1

Régi idők tűnnek, új idők jeleznek,
befellegzett már a bakelitlemeznek!
Oda a kazetta, digitális minden,
ami egykor pénzt ért, viheted már ingyen.

2

Letöltöd, lelopod a világhálóról.
S amit régen mondtak szerzői jogokról,
nem hoz a konyhára… Mihez kezdjen mostan?
Erre gondolt hősünk: az életben koppan.

3

Mihez is foghatna, hogyha minden vágya,
hogy bejusson egyszer a nagy Médiába!
Ne csak a férgese jusson az almának,
na meg az éretlen akciós banánnak:

4

Mindig csak a szottyadt, mindig csak a vége,
ahelyett hogy neki lenne busás bére!
Ő fizeti meg a közmédia részét,
pedig már jól látja a kultúra végét...

5

Na de kit érdekel, mit is ád a tévé,
csak ő legyen benne; nem kérdés, hogy szép-é?
Szép is lesz, jó is lesz, maga lesz az érték,
ki tudni szeretne, annak ő a mérték.

6

Erre vágyott hősünk, a közismertségre,
hírnévre és pénzre. Legyen mentségére,
emberi dolog ez, bárkiben felleled,
nem kell hozzá ész se: Te is lehetsz celeb!

7

Hősünk, ha most élne, nem lenne ő költő.
Csak filmet forgatna: egy kis bankbetörő
sztoriját megvenné; régit leporolna…
Kasszasiker lenne, és ő így tarolna.

8

Ez hozná a lóvét, nem kén annyit írni,
a világszabadság után folyton ríni.
Vagy lenne egy bróker, aki mások pénzét
forgatná a tőzsdén, s kivenné a részét…

9

Ne csak a kispálya jusson neki folyton,
végre valahára élhessen luxusson!
Csak lenne, csak lenne fullextra a kocsi,
nem lenne kritikus, nem lenne Margocsy!

10

Ha ma feltámadna s közétek eljőne,
Petőfi se menne biztonsági őrnek.
Nem írna verseket, nem menne terepre. –
Talán ha színésznek, nemzeti celebnek!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon