Nyomtatóbarát változat

A törvénytervezet



A magyar Országgyűlés várhatóan hamarosan elfogadja az ún. státustörvényt „a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett”.

A törvény – egyelőre törvényjavaslat – különféle kedvezmények és támogatások igénybevételére jogosítja fel azokat a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárságú személyeket, illetve ezek nem magyar nemzetiségű házastársait és kiskorú gyermekeit, akik megszerzik a „Magyar igazolvány”-t, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t. Az igazolványokat kérelmezni kell, odaítélésükről egy ebből a célból létrehozott hatóság fog dönteni. A kérelemhez a kérelmező magyar nemzetiséghez tartozását igazoló ajánlást kell csatolni, amelyet egy – valamelyik szomszédos országban működő, a magyar állam által ajánló szervezetként elismert – magyar szervezet állít ki. Ajánló szervezet az lehet, „amely képes képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét”.

Aki az igazolványt megszerezte, egy sor alanyi jogon járó kedvezményt vehet igénybe, valamint pályázhat különböző támogatások elnyerésére. Ugyanúgy igénybe veheti a közművelődési intézmények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) szolgáltatásait, mint a magyar állampolgárok. Ha tudós, „a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi” tagja lehet. Megkaphat olyan kitüntetéseket és ösztöndíjakat, amelyek egyébként magyar állampolgároknak vannak fenntartva. Évente három hónapot Magyarországon dolgozhat, munkabére után egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni, ami alapján „külön jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szerez jogosultságot”. Magyarországon utazási kedvezmény jár neki. Tanulhat magyarországi felsőoktatási intézményekben, az államilag finanszírozott képzésben „az oktatási miniszter által évente meghatározott számú hallgató folytathat tanulmányokat”. A szomszédos országokban magyar tannyelvű iskolákban tanulóknak és a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak diákigazolvány jár. A magyar pedagógusok Magyarországon továbbképzésben vehetnek részt, amit a magyar állam anyagilag támogat. A gyermekeiket szülőföldjükön magyar iskolába járató szülők nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatás iránti pályázatot nyújthatnak be.

A törvény alapján különböző magyar szervezetek is pályázhatnak támogatásra, mégpedig nemcsak közhasznú, hanem profitérdekelt szervezetek is. A támogatásra kiszemelt intézmények között kulturális és oktatási intézmények vannak, valamint a magyar nyelvű sajtó és olyan vállalkozások, amelyek a magyarlakta területek fejlesztésében szerepet játszhatnak. A törvényjavaslat a Duna Televízió költségvetésből való finanszírozását is rögzíti.

A Külügyminisztériumban háttéranyagot készítettek a törvény végrehajtásának költségvetési vonzatairól. A háttértanulmány készítői abból indultak ki, hogy a 3-3,5 millió főre becsülhető határon túli magyarságból 2,2-2,6 millió fog igazolványt kérelmezni. De úgy számolnak, hogy a kedvezmények és támogatások jellegéből fakadóan csak ennek a 2,2-2,6 főnek 30-35 százaléka, azaz mintegy 750 ezer fő fogja ezeket valóságosan igénybe venni.

Nemcsak a kedvezmények és támogatások nyújtása kerül pénzbe, az ajánlások és az igazolványok kiadásának, a végrehajtás funkcionális irányításának is vannak költségei. Az ajánló szervezeteknek a külügyminisztérium szerint 25 irodára lesz szükségük a szomszédos országokban, ezeket létre kell hozni és működtetni kell. Ennek évi költségeit évi 555 millió forintra becsülik. Az igazolványok kiadása – beleértve az illetékes államigazgatási hivatal létrehozásának és működtetésének költségeit is – évi egymilliárd forintba fognak kerülni. A Határon Túli Magyarok Hivatalára a törvény végrehajtásából új feladatok hárulnak, ami évi 200 millió forint pluszköltséggel járhat.

A Külügyminisztérium háttéranyaga a következő táblázatban foglalja össze a státustörvény végrehajtásához kapcsolódó első két évi kiadásokat:

Összesítő
a törvény végrehajtásához kapcsolódó kiadásokról 2001–2002-ben

a) Közvetlenül a Minisztériumoknál<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />	(millió forint)
Külügyminisztérium (HTMH)	755
Belügyminisztérium	2000
Oktatási Minisztérium	600
Gazdasági Minisztérium	100
Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (PM)	500
Összesen	3 955
b) Közvetlenül a közhasznú szervezeteknél
Egészségügyi támogatás	320
Szociális családtámogatás	1000
Tankönyv-/tanszervásárlási támogatás	350
Gazdálkodó szervezetek támogatása	450
Nem nyereségérdekelt szervezetek támogatása	450
Magyar nyelvű felsőoktatási intézmények támogatása	2000
Összesen	4570
Mindösszesen	8525

A törvény végrehajtásával kapcsolatos összes új költség 2001–2002-ben várhatóan közel 9 milliárd forint.

---

De a Külügyminisztérium szakértői szerint a legális munkavállalásból várhatóan 5 milliárd forint bevételhez jut a költségvetés. „Mindezek alapján a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet 2001-ben történő elfogadása esetén a központi költségvetést nagyságrendileg 4 milliárd forint pluszkiadás terheli majd.”

A törvényjavaslat általános vitája 2001. április 19-én zajlott le az Országgyűlésben. Az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt – az MSZP fenntartásainak hangoztatása mellett – a törvényjavaslat elfogadása mellett szállt síkra. Szent-Iványi István, az SZDSZ vezérszónoka a becsapás és a szemfényvesztés törvénytervezetének nevezte a törvényjavaslatot, amely olyan várakozásokat keltett, amelyet nem állt szándékában megvalósítani vagy teljesíteni. Az SZDSZ-nek elsősorban koncepcionális problémái vannak a törvénnyel. Egy olyan törvény megalkotását támogatta volna – mondta Szent-Iványi –, amely „a határon túl élő magyarok ottani boldogulását, ottani életfeltételeinek javulását, ottani körülményeinek megerősítését” szolgálta volna. Ezzel szemben a státustörvény elsősorban az idelátogatóknak kíván „bizonyos kedvezményeket adni, ugyanakkor ezek a kedvezmények se nem hasznosak, se nem fontosak, se nem lényegesek”. A szabad demokraták nem értenek egyet az ajánló testületek felállításával, mivel ez „valamiféle kirekesztést sejtet”. Szent-Iványi felvetette, hogy a határon túli magyarok nem azért dolgoznak Magyarországon feketén, mert nincs munkavállalási engedélyük, hanem mert így olcsóbb őket foglalkoztatni. A szabad demokraták amiatt is aggódnak, hogy a törvény károsan befolyásolhatja Magyarország és a szomszédos országok, a magyar kisebbségek és a többségi társadalmak viszonyát, továbbá magyarázkodásra kényszerítheti Magyarországot az EU-val szemben is.

• Játéktér