V. G. [Vég Gábor]

Nyomtatóbarát változat

A tavaly március óta eltelt másfél év újra és újra bizonyítja: a magyar gyakorlat páratlan módon gazdagítja ismereteinket a demokratikus jogállamban működő sajtóval kapcsolatos etikai kérdések és szerkesztési alapelvek terén. Egy példa a sok közül. A Magyar Hírlap és a Népszabadság 1991. augusztus 3-i számában azonos szerzőktől (Kocsis András, a Független Kisgazdapárt elnöke mellett működő tanácsadó testület vezetője és Széles Gábor, az MDF országos elnöksége tagja, a GYOSZ elnöke) és azonos címmel („Második kiegyezést!”) minden bizonnyal tanulságos cikk (cikkek?) jelent meg a magyarországi rendszerváltás legégetőbb gazdasági problémáiról.

Miután hiába kerestem a cikk (cikkek?) végén a fizetett hirdetésre utaló (X) jelzést, azonnal összehasonlító elemzésbe kezdtem. Az az igazság, hogy nem a tartalmi különbségekre koncentráltam, csupán formai szempontból próbáltam meglelni a szerzőpáros két alkotása közötti differenciákat. Örömmel közölhetem: siker koronázta erőfeszítéseimet! A két cikk ugyan látszólag szóról szóra egyezik, tüzetesebb tanulmányozás után azonban két alapvető eltérés is mutatkozik.

1. Míg a Magyar Hírlapban megjelent tanulmány szerves egészként kínálja magát az Olvasónak, addig a Népszabadság cikke szemmel láthatóan négy fejezetre tagolódik.

2. A cikkek mellett szereplő szerkesztőségi jegyzet azonos indítás után eltér egymástól. A Népszabadság egy teljes mondattal hosszabb. Ebből kiderül: a szerzők művüket vitaindítónak szánják. A Magyar Hírlapban megjelent „másik” cikk nyilván nem az. Ezek után feszült érdeklődéssel várom a vita kibontakozását. Könnyű lesz a dolgom, hiszen bármelyik napilapban elolvashatom majd ugyanazokat a hozzászólásokat…

• Belföld