Skip to main content

Szükségből erény

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A múlt héten nem jelent meg a Beszélő. Ezen a héten ellenben 64 oldalas dupla számot vehet a kezébe az olvasó, a szokásosnál egy nappal korábban, már csütörtökön. Ha a cél felől nézzük, akár dicsekedhetünk is. Sikerült megvalósítanunk valamit, amit régóta tervezünk: visszatérünk a péntekiről a csütörtöki megjelenésre. A hírlapárusok egybehangzóan azt állítják, kedvezőtlen a pénteki megjelenés. Sok hírlapbolt ki se nyit szombaton, s egy politikai hetilapot a következő héten már nem szívesen vesznek meg.

A heti Beszélő indulásakor még nem volt szabadon választott parlament, s így mi szabadon gazdálkodtunk az időnkkel: nem okozott gondot, hogy a Beszélő kiszedett, betördelt anyagát kedden este átadjuk a nyomdának. Amikor azonban a szerkesztőség három tagja képviselő lett, s kialakult a jelenlegi rend az Országgyűlés hétfő–keddi plenáris üléseivel, a nyomdai leadás kedd éjszakára, sőt szerda hajnalra tolódott el. Ennek persze volt egy nagy előnye, a keddi parlamenti eseményekről a hetilapok közül elsőként adhattunk értékelést csütörtökön, sőt az akkor még kiterjedt rikkancshálózat révén már szerda délután. De közben a megjelenés napja ingadozóvá vált, majd ahogy a terjedelem 32-ről 48 oldalra nőtt, péntekre csúszott át.

A Szikra Lapnyomda, mint korábban is, végtelen toleranciát tanúsított. Bár az új szerződés szerint a nyomdai átfutási idő hosszabbá vált, ténylegesen elfogadták, hogy a Beszélőt szerda délután helyett szerda este adjuk le. Egészen mostanáig. A múlt héten azonban azt mondták: nincs tovább. A kész lapot csak pénteken szállítják le, következésképp szombaton, illetve hétfőn kerül a hírlapárusokhoz. Erre viszont mi mondtunk nemet. Inkább maradjon ki egy hét, inkább közöljünk e heti számunk egy részében olyan cikkeket, amelyek már a múlt héten készen voltak, de itt az alkalom, hogy átálljunk a korábbi megjelenési napra. Frissességünkből veszíteni fogunk, de a szerkesztés gondosabb, a tördelés átgondoltabb lehet.

A belső késztetés mellett e döntésünket egy kényszer is indokolta. A posta újabban a szerződésben megállapítottnál korábban kéri a lap átadását, s azzal fenyegetőzik, hogy a reggel kilenc óra után leszállított lapokat vidéken másnap nem terjeszti. Ez a véleményünk szerint önkényes intézkedés hetilapok egész sorát hozza rendkívül nehéz helyzetbe, és hatalmas lehetőséget ad a szelektív alkalmazásra: lesznek (lehetnek) jó lapok, amelyek már másnap, és rosszak, amelyek csak 24 órával később kerülnek el az olvasókhoz.

Szigorát a nyomda egy gép váratlan kiesésével indokolta, bár magyarázatra nem lett volna szükség, hiszen eljárása tökéletesen jogszerű volt. Valójában a nyomdagép hibája csak súlyosbította a helyzetet, amelyet végső soron az államgép hibája okozott. 1. Számos lap engedett a posta pressziójának, és korábbi szállítást kért a nyomdától. 2. A privatizációs törvény elfogadása után feltehetőleg államigazgatási felügyelet alá helyezik a nagy nyomdákat. 3. Csütörtökön virradóra nyomta a Szikra a Magyar Fórum rendkívüli kiadását, amely Pongrácz Tibor kisbéri sikerét ünnepelte volna.

A betiltott kormánylap börleszkje feledteti a Beszélő múlt heti bánatát. Pláne, ha a jövőben jobb lapot tudunk csinálni mindig csütörtökre.

A következő két hónapban, augusztus 20-ig, lapunk – munkatársaink nyári szabadsága miatt – 32 oldalon jelenik meg. E veszteségért újabb 64 oldalas dupla számmal kárpótoljuk az olvasót.

A Beszélő kérdőívét, amely május 23-i, majd június 6-i számunkban jelent meg, majdnem ezren küldték vissza. Ez a tény és a válaszok tartalma azt jelzi, hogy olvasóink zöme többé-kevésbé elégedett azzal, amit csinálunk. A Beszélő továbbra is elkötelezett olvasótáborral rendelkezik. Azt szeretnénk, ha olvasóink úgy éreznék, hogy ők is rendelkeznek a Beszélővel. A kérdőívek feldolgozása folyamatban van. Köszönjük, hogy válaszoltak kérdéseinkre.

A visszaküldők között jutalmakat sorsultunk ki.

Beszélő-összkiadást nyertek: Batki László (Bp. XV. ker.), Hámory Gabriella (Bp. I. ker.), Johnné Rósenblüth Erzsébet (Bp. II. ker.).

500 forintos könyvutalványt nyertek: Bodonczy Andrea (Bp. I. ker.), Lajos Gábor (Nádudvar), Dr. Uhrspringer Tibor (Székesfehérvár), Wiedner István (Kalocsa).






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon