Skip to main content

Tilos Tv Transsylvaniában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A brassói Transsylvania Tv már nevében is kihívás, hiszen a román Külügyminisztérium egyik hírhedt utasítása értelmében Erdély (Transsylvania) neve területi egységként nem használható. A három nyelven – románul, magyarul és németül – sugárzott műsorokban ráadásul (micsoda arcátlanság!) összehangolt koncepció érvényesül: az eltérő vélemények és látásmódok „békésen egymás mellett élnek”.

Senkit sem lepett meg tehát, hogy amikor az új audiovizuális törvény alapján a román parlament Audiovizuális Tanácsa szétosztotta a tv-frekvenciákat, a Brassói Stúdió nem kapott frekvenciát. Mint ahogy frekvencia nélkül maradt sok más független, nem a kormány fülhallása szerint fütyörésző, tv-rádió stúdió is.

A Brassó számára fenntartott frekvenciát a tanács egy öttagú, PREMS nevű kft.-nek ítélte oda, melynek tagjai kivétel nélkül a volt nómenklatúra képviselői – például a brassói gépkocsigyár „forradalom” előtti igazgatója –, egytől egyig milliomosok. A döntést óriási felháborodás fogadta. Mivel az Audiovizuális Tanács döntései nem csupán a brassóiak érdekeit sértette (Iasiban, Moldva „fővárosában” is „illegalitásba” kényszerítették az ellenzéki hangvételű rádióstúdiót), a Tanács végül arra kényszerült, hogy kompromisszumot kössön. Engedélyezte, hogy a Transsylvania megossza a PREMS-szel a sugárzási időt. Nem lesz nehéz: a PREMS még soha egyetlen percet sem sugárzott (ma sem sugároz). Formailag azonban a Transsylvania továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van: bármikor megvonhatják tőle a sugárzási jogot.

„Óriási előnynek tartom – nyilatkozta a stúdió igazgatója, Florin Beites –, hogy háromnyelvű adó vagyunk. Felméréseink azt bizonyítják, hogy nézőink nem csupán saját anyanyelvük adásait kísérik figyelemmel, hanem a többit is: nem kétséges, a különböző etnikumok közti közeledés nem csupán lehetséges, de jól érzékelhető társadalmi igény is.”

A hatalomnak ma már tehát a civil társadalom makacs ellenállásával is szembe kell néznie. Legalábbis helyenként. Egyáltalán nem véletlen, hogy Brassóban, akárcsak Temesváron, a helyhatósági választásokat az RMDSZ-t is magában foglaló Demokratikus Konvenció nyerte meg. Adrian Moruzzi, a város demokrata polgármestere a romániai (s nem pusztán a brassói) magyarság megbízható barátai közé tartozik. Ahhoz is van (lehet) bátorsága, hogy a számunkra fontos ügyekben mellénk álljon. Az általa vezetett Brassói Városi Tanács hivatalosan kezdeményezte a Legfőbb Ügyésznél a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar visszaéléseinek kivizsgálását. Kérdés persze, mekkora sikerrel…

(Sepsiszentgyörgy)












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon