(dr. Somogyvári István)

Nyomtatóbarát változat

A Beszélő című hetilap 1991. május 11-i számában közölte Tamás Gáspár Miklós: A diétai regulának summás veleje című cikkét, amely az Országgyűlés készülő új házszabálytervezetéről nyilvánított véleményt. TGM véleménye szerint a tervezet „szakmailag is lélegzetelállítóan pocsék”, mögötte „antidemokratikus szándék érződik”, s annak korlátozó rendelkezéseit „torz elitizmusból fakadóan” – sajnos – még az ellenzék is helyesli. Mindebből azt a következtetést vonja le a szerző, hogy a magyar parlamentarizmust nem annyira az utcáról fenyegetik, mint az Országházból.

TGM véleménynyilvánításhoz való jogát tiszteletben tartva kérem, szíveskedjenek közölni egy másik véleményt is. Ezt a véleményt az Amerikai Egyesült Államok Demokrata Pártjának – amely közismerten a liberálisabb amerikai párt – a National Democratic Institute nevű tudományos intézete által felkért nemzetközi szakértőcsoport készítette Magyarországon 1991. április 12-én. (Az intézet célja pártatlan nemzetközi programok szervezése, amellyel segítséget nyújtanak az egyes országok demokratikus intézményrendszere működtetésében és megerősítésében.) Az intézet által felkért szakértők véleményüket a hat parlamenti párt felkérésére készítették, ugyanannak a házszabálytervezetnek – továbbá a fontosabb magyar jogszabályok – angol fordítása alapján, amelyről TGM is véleményt mondott. Az egyébként 36 oldalas, igen részletes észrevétel szó szerinti összegzése a következő:

„A szakértői csoport mindenekelőtt azt az általános megállapítást szeretné leszögezni, hogy a magyar Országgyűlés tagjai és tanácsadóik kiváló munkát végeztek, hiszen olyan szabályrendszert sikerült kialakítaniuk, amely a törvényhozási folyamat pontos értelmezéséről és a demokratikus értékek iránt érzett nyilvánvaló elkötelezettségről tanúskodik. Az ország parlamenti hagyományait és a totalitáriánus rendszerből a pluralista politikai berendezkedésbe való átmenet összetett jellegét szem előtt tartva, a magyar házszabálytervezet kidolgozói olyan ügyrendi szabályrendszert készítettek, amely általában szólva tökéletesen megfelel az általunk ismert fejlett demokráciákban szokásos hagyományoknak és normáknak.”

Cliodhna Dempsey (az Európa Parlament Bizottsági és Delegációs Főigazgatóságának tisztségviselője, aki korábban a parlamenti hivatal munkatársaként részt vett azokon a magas szintű tárgyalásokon, melyek során az Európa Parlament új szabályainak értelmezését és bevezetését vitatták meg);

Brian Kidney (a kaliforniai állami törvényhozás volt főmunkatársa, aki 1991 januárjában vonult nyugalomba 27 éves országgyűlési munka után);

Else Theill Soerensen (akit 1990 decemberéig – két alkalommal is dán országgyűlési képviselőnek választottak, és aki a Dán Konzervatív Néppárt közös titkára volt);

Murray Zweben (az USA szenátusának tiszteletbeli képviselője, aki 23 éves parlamenti szolgálat után 1981-ben vonult nyugalomba);

Thomas O. Melia (az NDI programigazgatója, aki több magyarországi programot vezetett a politikai pártok kialakulásával, a választási folyamatokkal és az országgyűlési személyzet fejlesztésével kapcsolatban; ezt megelőzően Melia úr hat évet dolgozott törvényhozói munkatársként az USA szenátusában).

A szakvélemény megtekinthető az Országgyűlés elnökénél és valamennyi parlamenti párt frakcióvezetőjénél.

Budapest, 1991. május 17.

Tisztelettel:
dr. Somogyvári István
alkotmányjogász,
a házszabálytervezet szerzője
(akinek nevét – bár a tervezet végén nagy betűkkel olvasható – TGM nem vett észre)

• Visszabeszélő