Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Sajnos találtam egy „kapitálist” a legutóbbi Beszélőben. Kínos, főleg azért, mert épp a történelemhamisítási ügyben leltem rá. A 89. oldalon (s attól kezdve többször is) a „Hosszú kések éjszakája” szerepel, noha a „Kristallnacht”-ról van szó. Mint tudjuk, 1938. november 8–9. éjszakáján támadtak a németországi zsidókra, a sok betört kirakat és ablak, üvegcserép után kapta az elnevezést mind ez az éjszaka, mind a 14-éig tartó „Kristallwoche”. A hosszú kések éjszakáján, 1934 nyarán (június 29–30-án) Hitler az SA vezetőit (és egyéb ellenfeleit) mészároltatta le. Előzetesen a „második forradalom” veszélyére hivatkozott, majd a rohamosztagokban burjánzó erkölcsi fertővel magyarázta a kegyetlenkedést. (A további elemzéstől eltekintek.)

Meg vagyok győződve, hogy kellemetlen elírásról van csupán szó. Tudom, hogy minden lejterjakab a szerkesztő bizalmán és a szerző (jelen esetben a fordító) figyelmetlenségén alapul. Sajnálatos hiba mindig előfordulhat, de ki lehet javítani akár utólag is.

További jó munkát kívánva maradok
tisztelettel







Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon