Tóth István János

Nyomtatóbarát változat

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Televízió híradójának első kiadása hogyan, milyen formában adott tájékoztatást a budapesti ünnepségekről, valamint azt, hogy az itt és az országos napilapokban közölt információk szerkezete között milyen összefüggés figyelhető meg.

A nap folyamán az MTV többször és különböző terjedelemben tájékoztatott a nap eseményeiről. Délelőtt egyenes adásban közvetítette az MSZMP, a HNF és a KISZ által szervezett, Nemzeti Múzeum előtti nagygyűlést, és a délután folyamán pedig többször adott hangképes beszámolót a független szervezetek programjairól. Itt nem vizsgáljuk ezeket a közvetítéseket, hanem csakis a híradó első kiadásának tartalmát vesszük szemügyre. Ezt a választást leginkább az indokolja, hogy míg a délelőtti nagygyűlést és a délutáni összefoglalókat csak az otthon maradottak láthatták, addig az esti adás köztudottan az egyik legnézettebb műsor a Magyar Televízióban. A híradót már az események nagy részének lezajlása után vetítették (kivéve a fáklyás felvonulást, amely ebben az időben ért véget), így ez már összefoglalhatta az aznapi történéseket.

A híradó anyaga a bemutatott rendezvények szerint négy blokkba sorolható.

Az elsőben a délelőtti hivatalos koszorúzásokat mutatták. Ennek adásideje 53 mp volt.

A másodikban a múzeum előtti nagygyűlést közvetítették, az itt elhangzott szónoklatok kisebb-nagyobb részletének bejátszásával. Ez 4 perc 20 mp-et tett ki.

A harmadik részben láthattuk 25 szervezet független ünnepségeit. Ennek összideje 7 perc 20 mp volt.

Mindezt kiegészítette egy negyedik rész, amelyben tudósítottak a Kinizsi moziból, a független szervezetek Angelika presszóban megtartott sajtótájékoztatójáról, és interjút készítettek Szilágyi Sándorral, az SZDSZ tagjával, a független ünnepségek egyik főszervezőjével. Itt kapott helyet az esti fáklyás tüntetés kezdetéről való tudósítás is. Ez a blokk 2 perc 2 mp-et tett ki.

Összeadva az adásidőket, azt kapjuk, hogy a független szervezetek programjai (a negyedik blokkot is beszámítva) majdnem kétszer annyi adásidőt kaptak, mint az ún. hivatalos programok. Ezt azonban természetesnek kell tartanunk, hiszen a független ünnepségek együttes ideje (kb. 6-7 óra) messze meghaladta a hivatalos programok idejét.

A műsoridő hossza azonban nem lehet a vizsgálat egyedüli területe, hiszen egy-egy részleten belül lényeges tartalmi különbségek lehetnek.

Megvizsgálva az egyes blokkban az információ közlésének módját, és a közölt információk mennyiségét, azonnal feltűnik, hogy a híradóban hatalmas különbségek voltak a hivatalos és a nem hivatalos ünnepségek bemutatása között. A szerkesztők tudatosan vagy rutinból (ezt tartalomelemzéssel nem lehet megállapítani) mindent megtettek azért, hogy a független ünnepségeket megfosszák politikai irányultságuktól, és ezeket általános politikai jelszavakat hangoztató, felszabadult, spontán népünnepélyként állítsák be. Ezt a törekvést az elszemélytelenítés, a depolitizálás és az információtorzítás egymással szorosan összefüggő jelenségeiben ragadhatjuk meg.

1.
Elszemélytelenítés


Míg a hivatalos ünnepség szónokai élőszóval, saját hangjukon szólhattak a tévé nézőihez, addig a független ünnepségeken elhangzott beszédeket (az MDF-et képviselő Csengey Dénes kivételével) csupán ismertették, „összefoglalták”. Az élőbeszéd közvetítése helyett a tv-nézők és az események közé egy közvetítő láncszemet, narrátort iktattak, aki tetszése szerint értelmezhette, magyarázhatta a látottakat. A tv nézői ezáltal egyáltalán nem érzékelhették azt a hatást, amelyet a szónokok a hallgatóságra gyakoroltak. Nem ismerhették meg azok hangját, a beszédek érzelmi töltését, azaz elveszett mindaz, amit e tényezők (másodlagos) üzenetként hordoztak.

Nemcsak az élőbeszéd, a független szónokok arca sem kerülhetett a képernyőre. A hivatalos személyiségek rendszerint közeli képeken – premier plánban – jelenhettek meg, míg a függetlenek két kivételétől eltekintve (Csengey Dénes és Cserhalmi György) csak messziről voltak láthatóak.

De menjünk tovább. Megszámolva az ünnepségek közvetítésében elhangzott neveket azt kapjuk, hogy csak a hivatalos személyiségeknek, illetve a hivatalos programnak tekintett nagygyűlés szónokainak volt nevük, a többieket a Híradó szerkesztői névtelenségre kárhoztatták. Az 1. sz. táblázatban a Tv-híradóban elhangzott nevek mellett közöljük az országos napilapok tudósításaiban leírt neveket is. (Mivel a fáklyás felvonulás csak a Híradó után ért véget, ezért az összehasonlíthatóság kedvéért a napilapokban ezzel kapcsolatosan megemlített személyneveket nem vettük figyelembe.)

1. sz. táblázat. Az ünnepségeken részt vett személyek neveinek említési gyakorisága az országos napilapokban és a Tv-híradóban^a

^a MTV = Magyar Televízió, MN = Magyar Nemzet, NSZB = Népszabadság, NSZV = Népszava, MH = Magyar Hírlap

^bH = hivatalos rendezvények
F = független rendezvények



2.
Depolitizálás


Az eseményeket, az elhangzott szónoklatokat összefoglaló narráció nemcsak arra alkalmas, hogy eltávolítsa a nézőket a konkrét eseményektől, de arra is, hogy azok bizonyos részeit, politikai követeléseit el lehessen hallgatni. Több beszédről tartalmi ismertetés sem hangzott el, másokról pedig egy-egy mondatban számolt be a híradó. Pl. Kis Jánosnak a Kossuth téren elhangzott beszédéből egy mondatrészt emeltek ki: („…független, demokratikus, Magyar Köztársaságot…”) A 12 pontból pedig mindössze kettőt hallhatott a néző teljes terjedelemben. Az aktuális politikai követelések, helyzetértékelések elhallgatása és lekerekítése mellett, a narrátor leginkább az ünnep rituális (és amennyiben politikailag csak áttételesen értelmezhető) eseményeiről (pl. a Himnusz, a Székely Himnusz, a Szózat elénekléséről) vagy általánosan ismert és hangoztatott jelszavakról (pl. „Demokráciát!”) tudósított.

A 2. sz. táblázatban a már érintett tényezők (a szónokokról közölt képek, közeli képek) mellett az élőszóval lejátszott szónoklatok idejének adatai is szerepelnek. Ha összeadjuk a HNF és az MSZMP szónokainak idejét, akkor kiderül, hogy ez mintegy 10 mp-cel több, mint a független ünnepségek szónokainak ideje együttvéve.

2. sz. táblázat

A budapesti ünnepségeken elhangzott beszédek közvetítése a Tv-ben

3. Az információk torzítása

A független szervezeteket képviselők nevének elhallgatása és politikai radikalizmusuk tompítása mellett a híradó az ünnepségeken valamilyen formában megemlített vagy résztvevő szervezetek neveit is eltitkolta, vagy csak félreérthető formában utalt rájuk. Ritkán említette pontos nevüket, inkább az összefoglaló „alternatív szervezetek”, „független szervezetek” megnevezéseket használta. Ez pedig szükségképpen összemossa a közöttük lévő különbségeket, és miként e szervezetek szónokait, úgy magukat a szervezeteket is megfosztja nevüktől. Milyen furcsa lett volna hallani, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront, az MSZMP és a KISZ összefoglaló neveként a „hivatalos szervek”, vagy az „állami és pártszervek” elnevezéseket használják. Ám e szervezeteket a Tv-híradó pontosan nevén tudta nevezni.

A Híradóban és az országos napilapok tudósításaiban (konkrét események kapcsán) szereplő néven nevezett szervezetek, illetve intézetek említéseit a 3. sz. táblázat tartalmazza. Miután a szervezeteket képviselő személyek említését az 1. sz. táblázatban már összeszámláltuk, itt nem vettük figyelembe azon említéseket, amelyek egy-egy személynév kapcsán fordultak elő (pl. Németh Miklós a Minisztertanács elnöke). Másrészt csak az eseményekhez kapcsolt és a tudósításokban szereplő említéseket számoltuk. A ködösítés jellegzetes módszere volt ugyanis az, hogy az ünnepségeket szervezők nevét egyetlen felsorolásban ismertették meg az olvasóközönséggel ahelyett, hogy az egyes programokkal foglalkozó tudósításban utaltak volna rájuk. (Ezt a formát választotta pl. a Népszabadság.)

3. sz. táblázat

Az országos napilapok tudósításaiban és a Tv-híradóban név szerint megemlített 35 szervezet és intézmény

Megjegyzések a táblázathoz:

¹ A felolvasott 12 pont szövegében szerepelt.

² A Bem-szobornál tartott megemlékezésben kapott szerepet.

³ Képviselője a délelőtti hivatalos koszorúzások résztvevője volt.

⁴ Az ELTE KISZ Bizottsága külön menetet szervezett az egyetemről a Petőfi szoborig, amelyen a Tv-híradó szerint kb. százan vettek részt.

⁵ Képviselője a múzeum-kerti nagygyűlés után koszorúzott.

Jól látható, hogy a március 15-i ünnepségeken szereplő szervezetek jórészét (54 százalékát) meg sem említették a Tv-híradóban.

Az elszemélytelenítés, a depolitizálás és az információtorzítás révén tehát a híradó szelektíven tájékoztatott aszerint, hogy független vagy hivatalos ünnepségekről volt-e szó. A független rendezvényekről szóló tudósítások információtartalma rendszeresen kisebb volt, mint a hivatalos ünnepségeké.

Melyik lap hasonlít a Tv-híradóhoz?



Amennyiben össze kívánjuk hasonlítani a Tv-híradó és az országos napilapok tudósításait, azok hasonlóságait és különbségeit, ezt könnyen megtehetjük, ha összevetjük a bennük szereplő információk szerkezetét. A különböző személynevek, valamint intézmények és szervezetek neveinek közlését, illetve elhallgatását a vizsgált napilapokra és a Tv-híradóra jellemző döntésekként foghatjuk fel. Ezek alapján pedig a lapok és a híradó közötti korreláció kiszámításával számszerű és világos választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a Tv-híradóban leadott hírek struktúrája vajon melyik országos napilapéhoz áll a legközelebb.

A kapott eredményeket a 4. sz. táblázat tartalmazza. Ebből látható, hogy a Tv-híradó által a különböző információk között elvégzett szelekció leginkább a Népszabadságéhoz hasonlított, míg a többi napilap ettől eltérő szempontok szerint tudósított az ünnepségekről. A napilapok között a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap közötti kapcsolat a legerősebb (0,77).

A közölt híranyaguk nagyjából lefedi egymást. Statisztikai értelemben nincs kapcsolat a Magyar Nemzet és a Tv-híradó között, ami a közölt híranyag nagyobb mértékű különbözőségére utal.

4. sz. táblázat

A Magyar Televízió és az országos napilapok információstruktúrája alapján számított korrelációs mátrix

Következtetések

Bár a korábbiakhoz képest jelentősen módosult az MTV politikai nyitottsága, és idén már nagy teret szentelt a nem hivatalos ünnepségeknek is, mindent megtett annak érdekében, hogy ezek politikai jelentőségét és hatását kisebbítse, radikalizmusát „megszelídítse”. Hiába, 80-100 ezer ember hét órán át tartó, több helyszínt érintő felvonulását már nem lehetett meg nem történtté tenni.

Igaz ugyan, hogy a tévében csak a politikailag aktívabb értelmiség által nézett késő esti műsorban egy kerekasztal-beszélgetésen már jelentős teret szentelnek az MDF és az SZDSZ képviselőinek is, akik ott kifejthették nézeteiket, de a főműsoridőben még mindig érvényesültek azok a politikai erők, amelyek korábban is meghatározták az MTV műsorpolitikáját.

Múlhatatlanul szükséges tehát annak a követelésnek a kinyilvánítása és érvényre juttatása, hogy minden alkotmányos alapokon működő politikai tömörülésnek, pártnak egyenlő joga van a tömegkommunikációs eszközökben való megjelenésre.

Arról pedig, hogy milyen aktuális és pozitív tett volt március 15-én a Magyar Televízió jelképes lefoglalása, a „Szabad Magyar Televízió” követelése, persze különbözőek lehetnek a vélemények. Lehet tagadni a televízió egyoldalú függőségét is, de egyet nem lehet: nem tudomásul venni a tényeket. Márpedig – mint elemzésünkből kiderült – a híradóban közölt információk struktúrája leginkább az MSZMP hivatalos lapjában szereplő struktúrához hasonlított, az országos napilapok közül leginkább ezt az orgánumot tekinthetjük az MTV „szellemi szövetségének”. Ehhez pedig, azt hiszem, nem kell bővebb kommentár.

• Március 15.