Skip to main content

Tűzkereszt vagy amit akartok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kitüntetési törvény készül. Mindez rendjén van, a korábbi, parlament elé végül is nem került változat helyett itt van az új, 2757-es sorszámon. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy milyen korábbi kitüntetések viselése tiltott, melyeké nem. Az előbbiek között van a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrend is meg a Tűzkereszt.

Ahogy a mellékelt módosító indítvány indokolásának első mondata jelzi, „1941 novemberében kifejezetten harctéri kitüntetés, a három fokozatú Tűzkereszt jelenik meg »a háborúban való részvétel és a haza védelmében szenvedett sebek, sérülések és rokkantság méltatására«”. Dr. Balogh György (FKgP) a Honvédelmi Bizottság elnöke úgy gondolta, nem hagyhatja annyiban. Javasolja, hadd tűzhesse ki az a kevés megmaradt kitüntetett Tűzkeresztjét, netán koszorúval vagy karddal is. Dr. Balogh indokolásában szakirodalomhoz nyúlt, fenti idézett mondata a kitüntetésekről szóló monográfia 10. fejezetéből való, címe: A magyar kitüntetések történeti áttekintése hazánk felszabadulásáig.

De dr. Balogh nem jól idéz, nem teljesen. A fenti mondatnak ugyanis folytatása van: „A Tűzkereszt alapszabálya kimondta, hogy azt zsidók nem nyerhetik el.” Ha dr. Balogh tovább idézne, akkor még azt is írhatta volna indoklásában, „hogy Szálasi nemzetvezető annak érdekében, hogy a hadsereg harci szellemét erősítse, rendeletet adott ki a hadi kitüntetések adományozásának meggyorsításáról… Céljai érdekében Szálasi módosította a Tűzkereszt alapszabályát”.

Javaslom a kisgazdapártnak, hogy a tőle szokott hevességgel ne álljon meg félúton, dr. Balogh György a nemzet szolgálatában tanúsított példamutató bátorságával idézze a teljes bekezdést.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon