Nyomtatóbarát változat

Főbejárat

Műsorvezető: Halmai Gábor alkotmányjogász szerint sajnálatos, hogy az egyes egyházak az országgyűlési választások során megpróbáltak nyomást gyakorolni a választókra, és megkísérelték befolyásolni akaratukat. Ez tegnap az állam-egyház vallásszabadság-konferenciának egyik sajtótájékoztatóján hangzott el. A Ma reggel vendége Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Mv.: Hát, gondolom, van véleménye az előbbi mondatról.

Semjén Zsolt: Természetesen van véleményem, de hadd mondjak egy gondolatot ehhez a nagy sikerű konferenciához, és ennek a súlyának a jellemzésére. Ugye hogy kik voltak ott előadók. Hát például ugye Szent-Iványi Ilona, aki hogy mennyiben unitárius lelkész, azt az unitárius püspököt kéne megkérdezni, de hát semmilyen formában nem képviseli az unitárius egyház véleményét. Akkor Vankó Zsuzsa, ha rosszul emlékszem a nevére, akkor elnézést, ő az adventista egyházból kiszakadt csoportnak, egy csoportjának a vezetője. Úgy van beállítva, mint hogyha valami szaktekintély lenne. Akkor ugye Donáth képviselő úr, Szentiványi Gábor képviselő úr az MSZP, illetve az SZDSZ képviselői, akik lelkészek, ugyanakkor azt mondják, hogy az egyház ne politizáljon, ők viszont nyugodtan ülnek a saját pártjuknak a parlamenti frakciójában. És hát akkor ugye itt van Halmai Gábor jogász úr, aki egy nagyon derék, hogy őneki minden kérdésben van véleménye, csak úgy fölmerül az emberben, hogy miért pont őt kérdezik meg minden esetben. Hiszen mondjuk Sólyom László, Zinszky János, Kilényi Géza, és sorolhatnám a nemzetközi tekintélyű alkotmányjogász professzorokat, akik ráadásul akotmánybírók is voltak stb., például az ő véleményüket miért nem kérdezik meg erről.

Mv.: Ezen a konferencián a történelmi egyházak prominens képviselői akkor ezek szerint, sőt mi több, egyáltalán nem képviseltették magukat.

S. Zs.: Hát természetesen, természetesen nem. Hát az ott lévő embereknek körülbelül annyi hívük van összességében, mint egy plébániának.

Mv.: Ha már konkrétan erről a kijelentésről… (közbeszólnak)

S. Zs.: Azzal együtt mondjuk érdekes a véleményük, tehát ezzel nem akartam őket lenyomni, csak mondjuk úgy, a súlyán kell kezelni a dolgot.

Mv.: De maga a jelenség azért létezik, mi is nagyon sokat beszélgettünk itt a Ma reggelben még a választásokat megelőzően az egyház és a politika kapcsolatáról.

S. Zs.: Ez egy fontos kérdés egyébként önmagában.

Mv.: Ugye, Halmai Gábor tulajdonképpen erre tesz, vagy ezzel kapcsolatban nyilvánít véleményt. Én azt gondolom, hogy azért az ő sorai közül kiolvasható az, és a legtöbb támadás tulajdonképpen a katolikus egyházat érte így a választások kapcsán.

S. Zs.: Hogy hogy nem. Hát ez az.

Mv.: Ön visszautasítja teljes mértékben ezt az álláspontot?

S. Zs.: Hát ez az ő álláspontja. De itt inkább az a, hogy mondjam, a tragikomikus, ez a legjobb szó, hogy ezt egy alkotmányjogász mondja. Hiszen tisztán alkotmányossági szempontból egy egyháznak ugyanolyan joga van politikai vélemény nyilvánítására, mint egy szakszervezetnek. Egy papnak pontosan ugyanolyan joga van, hogy politikai véleménye legyen, mint önnek vagy nekem. Hogy mondhat egy alkotmányjogász olyat, amivel korlátozni akarja magyar állampolgárok véleménynyilvánítását? Az egyház nem bonyolódik pártpolitikába. De ezt nem azért nem teszi, mert valami külső diktátumot elfogadna, ezt nem azért nem teszi, mert az SZDSZ vagy az MSZP vagy a magyar állam, vagy akárki erre rákényszeríthetné, hanem egy lelkipásztori teológiai megfontolásból döntött az egyház úgy, hogy nem bonyolódik pártpolitikába. Tehát például katolikus papok nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban, nem indulhatnak országgyűlési képviselői választáson, egyébként ellentétben Donáth úrral és Iványi Gáborral. De itt azt fontos látni, hogy ezt az egyház egy teológiai és lelkipásztori megfontolásból teszi. Nem pedig egy külső politikai diktátum elfogadásaként. Tehát az, hogyha egy pap mégis, mondjuk, politikai véleményt mondana, ez egyes-egyedül a püspökére tartozik, és se Halmai Gábornak, se a szocialista pártnak, se az SZDSZ-nek semmi köze hozzá.

Mv.: Nyilvánvalóan annak idején nagyon sokszor hallhattuk azt, főként nyilván az MSZP részéről azt. hogy a papok a szószékről tulajdonképpen … (közbeszólnak)

S. Zs.: Hát akkor elsősorban Donáth képviselő úrral kellene nekik ezt a problémát kezdeni, hiszen ő korábban is, és most is a szocialista párt padsoraiban vitézkedik, miközben aktív evangélikus lelkész.

Mv.: Véleménye szerint ugye a katolikus egyház is, ragaszkodva ahhoz a szokáshoz, ami már az előző választásoknál is megvolt, hogy két körlevelet is kiadtak, véleménye szerint az már beavatkozás, vagy az már a választók befolyásolása?

S. Zs.: (…) De nagyon elgondolkodtató az, amikor egy alkotmányjogász kétségbe vonja az alkotmányos jogát magyar állampolgároknak, pusztán azért, mert történetesen katolikus papok, arra, hogy akár adott esetben politikai szerepet is vállaljanak. Ezt nem teszi a katolikus papság, de ezt egy lelkipásztori megfontolásból nem teszi. Tehát ezt egyedül a püspöke kérhetné rajta számon, de semmiképpen sem Halmai Gábor. Halmai Gábornak mint alkotmányjogásznak csak az lehetne az álláspontja, ha szakmai álláspontot képviselne, és nem politikai elfogultságokat, hogy alkotmányossági szempontból az egyháznak is, és az egyházi személyeknek is joga van a politikai véleménynyilvánításra. És tisztelettel el kellene ismerni az egyház bölcsességét, hogy ettől mégis tartózkodik, bár ettől alapvetően különbözik, hogy az egyház természetesen a társadalmi tanítását azt tanítja.

(Elhangzott 2002. április 30-án az M1 Ma reggel című műsorában, műsorvezető: Szabó Edina)

Halmai Gábor válasza

Helyettes Államtitkár Úr, ön a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorának 2002. április 30-i adásában kifejtette álláspontját egy általam az Állam, egyház, vallásszabadság címmel rendezett konferencia sajtótájékoztatóján tett kijelentéssel kapcsolatban. A műsor szerkesztőjének már elmondtam véleményemet a kiegyensúlyozottságnak azon sajátos értelmezésével kapcsolatban, mely szerint valaki percekig mondhatja véleményét másokról, anélkül, hogy az érintetteket megkérdeznék. Azt is elmondtam neki, hogy magam utólag nem kívánok reagálni a szavaira, viszont miután ön az egész konferenciát és annak résztvevőit is bírálta, javasoltam, hogy a konferencia szervezőjének, Kiss Ilonának, a Beszélő főszerkesztőjének adjanak lehetőséget a megszólalásra. Ezt a szerkesztő azzal utasította vissza, hogy amíg ő a helyén lesz, a műsorban a Beszélő képviselője nem szólal meg. Ennyit az M1 közszolgálatiságáról.

Az ön megszólalásával kapcsolatban a következő megjegyzéseim vannak:

1. Ha már arra vállalkozik, hogy kommentálja az általam mondottakat, nem ártott volna, ha figyeli az idézett szöveget. Én ugyanis azt nyilatkoztam, hogy nem tartom szerencsésnek, hogy az egyházak pártok mellett agitáltak. Vagyis nem vontam kétségbe az egyházak véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos jogát, pusztán annyit állítottam, hogy nem tartottam szerencsésnek, hogy éltek ezzel a jogukkal. Mint ahogy az ön jogát sem vonom kétségbe, hogy elmondja álláspontját az én kijelentésemmel kapcsolatban, legfeljebb azt sem tartom szerencsésnek. Mégpedig egy ön által sajnálatos nem említett alkotmányos alapelv, az állam és egyház szétválasztása okán. Ezzel az elvvel ellentétes ugyanis, ha az egyházak beavatkoznak a legfontosabb állami szerv, az Országgyűlés megválasztásának folyamatába. Ha ugyanis ezt teszik, félő, hogy azt vagy korábbi kedvezmények ellentételezéseként, vagy későbbiek reményében teszik. Ugyanígy nem szerencsés, ha egy állami köztisztviselő, mint ön, gondolja úgy, hogy az egyházak helyett vagy az ő nevükben meg kell szólalnia ebben az ügyben. Többek között annak a katolikus egyháznak a nevében, amely a szervezők többszöri megkeresése ellenére sem fogadta el a konferencia-meghívást, ön arra is feljogosítva érezte magát, hogy – egyébként sértő, lekicsinylő hangnemben – ezt is megmagyarázza – az egyház helyett. Ez is sérti az említett alkotmányos elvet.

2. Ön nyilatkozatában nemcsak ízléstelenül minősítette a konferencia résztvevőit, Donáth László evangélikus lekészt, országgyűlési képviselőt, Iványi Gábor metodista lelkészt, Vankó Zuzsát, a Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola főigazgatóját és Szent-Iványi Ilona unitárius lelkészt, az International Association for Religious Freedom nevű nemzetközi szervezet regionális képviselőjét, de ahhoz is vette a bátorságot, hogy tanácsokat adjon a szervezőknek, kiket kellett volna meghívniuk egy olyan konferenciára, amelyen ön egyébként nem tartotta szükségesnek részvételét. Kéretlen tanácsai kiterjedtek az én helyettesítésemre is. Az ön által nálam megfelelőbbnek tartott három személy közül egyébként ketten nem alkotmányjogászok, hanem civilisták, az egyetlen alkotmányjogász, akit ön nemzetközi hírű tudósként aposztrofált, tudomásom szerint még magyar nyelvű monográfiát sem jegyez, idegen nyelvűt pedig nyelvismeretének hiányában nem.

Ha továbbra is meg kívánja tartani azt a szokását, hogy távollétemben nyilatkozik rólam, arra kell kérnem, hogy miként én is használom megszólításában tisztségét, nevem említésekor ön is az alább olvasható valamelyik címet használja.

Üdvözlettel:

Halmai Gábor
tanszékvezető egyetemi tanár,
az állam- és jogtudomány akadémiai doktora,
az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ igazgatója

• Konferencia