Skip to main content

Záradék

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Ez a dokumentum a Beszélő c. független folyóirat szerkesztőségében készült, 1987 márciusa és júniusa között. A szövegezés munkáját Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia végezte.

Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki írásos feljegyzéssel vagy szóbeli tanáccsal segítette vállalkozásunkat. Igyekeztünk hasznosítani a politikai reformjavaslatok – publikált és nem publikált – irodalmát is. Amit ajánlunk, nagyrészt „a levegőben van”. Nem jelöljük meg, mi az, amit véleményünk szerint elsőként gondoltunk végig – inkább csak a megközelítés sajátosságára hívnánk föl még egyszer a figyelmet: mi azt szeretnénk, ha a szakértői közösségek tervezetei javaslatokból követelésekké válnának.

Tisztáznunk kell tehát, kinek a nevében szólunk. A Beszélő szerkesztői a demokratikus ellenzékhez tartoznak. Ám az ellenzék nem szervezet; egymással szolidáris, de önállóan tevékenykedő egyénekből és csoportokból áll. Nincs rá meghatalmazásunk, hogy minden ellenzéki nevében beszéljünk, és nem is tartunk igényt efféle meghatalmazásra. Programjavaslattal más ellenzéki lap is fellépett már; lásd a Demokrata 1986. évi 3. számát. A fentiek a Beszélő álláspontját foglalják össze, folytatva és továbbgondolva azokat az elemzéseket, indítványokat, melyeket lapunk korábbi számai tettek.

Kívánatosnak tartjuk, hogy minél több kör és csoport fejtse ki elgondolásait a kibontakozásról, ellenzéki és nem ellenzéki, hivatalos és nem hivatalos, szakmai és laikus társulások. Legyen nyilvános vita a különböző elgondolások között. Programjavaslatunkat a sok kezdeményezés egyikeként ajánljuk föl megvitatásra.

Budapest, 1987. június 10-én.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon