Ez a dokumentum a Beszélő c. független folyóirat szerkesztőségében készült, 1987 márciusa és júniusa között. A szövegezés munkáját Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia végezte.

Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki írásos feljegyzéssel vagy szóbeli tanáccsal segítette vállalkozásunkat. Igyekeztünk hasznosítani a politikai reformjavaslatok – publikált és nem publikált – irodalmát is. Amit ajánlunk, nagyrészt „a levegőben van”.

Bármely kibontakozási programnak számot kell adnia róla, hogyan illeszkednek a javasolt változások az ország külső helyzetébe, és hogyan érintik őket az újabb kori magyar történelem mindmáig ható traumái. Alább a legégetőbb kérdéseket tesszük föl:

1. Miként gondolkodjunk Magyarország és a Szovjetunió viszonyáról, milyen változásokra törekedhetünk a szovjet világrendszer belső rendjében?

2.

I. A párturalom alkotmányos korlátozását, szuverén törvényhozást, felelős kormányt

1.

Fordulóponton

A közmegegyezésnek vége.

Az ország rádöbbent, hogy a hatalom nem fogja teljesíteni ígéreteit. A gazdasági hanyatlás következményei már a munkásság elitjét és a szellemi középrétegeket is elérték. A közvélemény nem hiszi többé, hogy értelme volna az újabb és újabb áldozatoknak.

A vezetés elbizonytalanodott. Nem érti, miért képtelen megfordítani a romló irányzatokat. Sejtelme sincs, mit kezdjen a hirtelen fölerősödött elégedetlenséggel. Egyre kevésbé ura a tetteinek.

BESZÉLŐ-különszám
1987/2. (20.

E számunk önköltsége 50 Ft

A Beszélő szerkesztőségével az alábbi személyek útján lehet fölvenni a kapcsolatot:

Haraszti Miklós

Kis János XI., Kelenhegyi út 23/a 658-217

Kőszeg Ferenc V., Felszabadulás tér 4. 183-178

Petri György I., Batthyány u. 31.

Szilágyi Sándor VIII., Dankó u. 38. 133-864

1987 kora tavaszán Kis János vetette fel, hogy a Beszélő szerkesztőinek rövid, áttekinthető tanulmányban össze kellene foglalniuk nézeteiket az egyre nyilvánvalóbb politikai válságról és a kibontakozás lehetőségéről. A szöveg oroszlánrészét Kis János írta, a III. fejezet Kőszeg Ferenc, a IV. Solt Ottilia munkája. A kéziratot a szerkesztőség többször megvitatta.

E viták során alakultak ki például a munkahelyi önigazgatásról írottak; később a műnek éppen ezt a részét érte a legtöbb bírálat.