Skip to main content

Vissza a főcikkhez →


Az Abház Autonóm Köztársaság területe 8,7 ezer négyzetkilométer, 524 ezer lakosának 46,2 százaléka grúz; 17,3 abház, előbbiek többsége pravoszláv, utóbbiaké muzulmán. A népesség további részét 14,6 százaléknyi örmény, 14,2 százaléknyi orosz és egyéb népcsoport alkotja. Ezen arány ellenére a szovjet korszakban 12 miniszterből 8 mindig abház volt, 3 grúz, 1 orosz. A parlamenti mandátumok aránya is hasonlóan alakult; 57 mandátummal rendelkeznek az abházok, 53-mal a grúzok, 9 voksuk van az örményeknek, 14 az oroszoknak. Amikor 1991 márciusában Gorbacsov népszavazást rendezett a Szovjetunió fönnmaradásáról, Grúzia részt sem vett, Abbázia viszont a Szovjetunióban való bennmaradásra szavazott – grúz források szerint az adatokat meghamisították. Mindenesetre Abbáziának a jelek szerint most is inkább megfelelne az, hogy Moszkva befolyási övezete legyen, mintsem Grúziáé: grúz vélemények szerint azért, mert a volt párttitkárklánból kikerült jelenlegi abház vezetők nem akarják elveszíteni a Moszkva nyújtotta privilégiumaikat. A Grúziától való függetlenség tehát a jelenlegi abház vezetés elemi egzisztenciális érdeke.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon