Skip to main content

„Nem a fasizmus fertőzte meg az orosz népet”

Vissza a főcikkhez →


Októberben még nagy hangon emlegették a vörösbarna veszélyt, a kommunisták és az általuk támogatott nacionalisták fenyegetését, ám két-három hónap se kellett neki, hajszál híján már egységfrontra is hajlandóak velük lépni a gajdarista demokraták, hogy együtt szánjanak szembe, úgymond, a fasisztákkal. „A kommunizmus halott – jegyezte meg a demokratikus mozgalom egyik veteránja –, de halott az ellenpárja is: az antikommunizmus.” Nem korai-e hát ünnepelni a győzelmet?

Valójában azonban nem a fasizmus fertőzte meg az orosz polgárok gondolkodását, nem a vonzó program miatt csatlakoztak több millióan Zsirinovszkijhoz, hanem ezzel tiltakoztak a Kreml két éve tartó üres ígéretei ellen. Zsirinovszkij mögött hatalmas kommunista és KGB-apparátusok állnak, egyelőre árnyékba húzódva, akik az ő személyére tettek fel mindent a rezsim agóniájakor. És Zsirinovszkijnak számos harcostársa van ugyanebből a csapatból. Roj Medvegyev, a később ellenzékivé váló csöndes történelemtanár, aki a többi máskéntgondolkodótól eltérően oly hamar hozzáférhetett a pártarchívumokhoz, és a lubjankai KGB-székházban Jurij Andropov személyes fogadta audiencián, sajátos szerepet vállalt: Andropovról épp ő és testvére, a minden következmény nélkül Londonba emigráló Zsoresz Medvegyev, a tudós terjesztette el Nyugaton a „nagy liberális” imidzsét. Medvegyev Gorbacsov és Krjucskov bukásával eltűnt a színről. Most a kommunista párt ortodox szárnyát vezeti…

Oleg Kalugin (volt KGB-tábornok)






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon