Októberben még nagy hangon emlegették a vörösbarna veszélyt, a kommunisták és az általuk támogatott nacionalisták fenyegetését, ám két-három hónap se kellett neki, hajszál híján már egységfrontra is hajlandóak velük lépni a gajdarista demokraták, hogy együtt szánjanak szembe, úgymond, a fasisztákkal. „A kommunizmus halott – jegyezte meg a demokratikus mozgalom egyik veteránja –, de halott az ellenpárja is: az antikommunizmus.” Nem korai-e hát ünnepelni a győzelmet?
Valójában azonban nem a fasizmus fertőzte meg az orosz polgárok gondolkodását, nem a vonzó program miatt csatlakoztak több millióan Zsirinovszkijhoz, hanem ezzel tiltakoztak a Kreml két éve tartó üres ígéretei ellen. Zsirinovszkij mögött hatalmas kommunista és KGB-apparátusok állnak, egyelőre árnyékba húzódva, akik az ő személyére tettek fel mindent a rezsim agóniájakor. És Zsirinovszkijnak számos harcostársa van ugyanebből a csapatból. Roj Medvegyev, a később ellenzékivé váló csöndes történelemtanár, aki a többi máskéntgondolkodótól eltérően oly hamar hozzáférhetett a pártarchívumokhoz, és a lubjankai KGB-székházban Jurij Andropov személyes fogadta audiencián, sajátos szerepet vállalt: Andropovról épp ő és testvére, a minden következmény nélkül Londonba emigráló Zsoresz Medvegyev, a tudós terjesztette el Nyugaton a „nagy liberális” imidzsét. Medvegyev Gorbacsov és Krjucskov bukásával eltűnt a színről. Most a kommunista párt ortodox szárnyát vezeti…
Oleg Kalugin (volt KGB-tábornok)
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét