Az, bohóc – és még csak nem is különösebben tehetséges. Bohóc, akiért a lakosság alig 10 százaléka rajong. Mindenütt vannak hasonló mentalitású emberek, mint ahogy szexuális kisebbségek képviselőit is mindenütt látni… Amikor egy ilyen alak, akinek legfeltűnőbb jellemvonása a megállíthatatlan, véget nem érő beszédfolyam, betör a politikába, mindig visszhangra talál. Olasz barátaim szerint, ha náluk szerepelne a tévében, mint a hiányos öltözékben képviselő-jelöltségre apelláló hölgyemények, ugyanilyen arányban szavaznának rá. Amerikában a politikai rendszer más, ott efféle személyek nem jelöltethetik magukat ilyen fontos posztra, de tévésztárként bomolnának érte. A Zsirinovszkij-jelenség tehát nem róla, magáról szól, hanem arról, hogy mennyire nem képes nálunk a hatalom a politikai rendszer szélsőségeit kezelni: ilyen ellenzéket egy civilizált hatalom nem enged be a politikai színtérre, az alkotmányos rend keretein kívül tartja. Nálunk viszont a hatalom kifejezetten érdekelt abban, hogy legyen egy Zsirinovszkija. Kényelmes, sőt szükséges neki. Jelcin kifejezetten támogatta a megjelenését: számos problémát megoldott helyette. Kellett egy bűnbak. Ezért is JELENT MEG.
Grigorij Javlinszkij (a JABLoko reformdemokrata Duma-frakció vezetője)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 50 hét
8 év 23 hét
8 év 27 hét
8 év 27 hét
8 év 28 hét
8 év 29 hét
8 év 29 hét
8 év 31 hét
8 év 31 hét
8 év 32 hét