Skip to main content

Az 1988-ban bemutatott magyar filmek

Vissza a főcikkhez →


Szerelem második vérig (Dobray György)

Tiszta Amerika (Gothár Péter)

Hótreál (Szabó Ildikó)

Küldetés Eviánba (Szántó Erika)

Tüske a köröm alatt (Sára Sándor)

Szeleburdi vakáció (Palásthy György)

A másik ember (Kósa Ferenc)

Nyitott ablak (Bednai Nándor, Bodrogi Gyula)

Titánia, Titánia (Bacsó Péter)

Miss Arizona (Sándor Pál)

Hanussen (Szabó István)

Kárhozat (Tarr Béla)

Soha, sehol, senkinek (Téglásy Ferenc)

Egy teljes nap (Grunwalsky Ferenc)

Mr. Universe (Szomjas György)

Rocktérítő (Xantus János)

Útvesztő (Paulus Alajos – dokumentumfilm)

A Dunánál (Magyar Bálint, Shiffer Pál – dokumentumfilm)

A mi kis ügyeink (Magyar József – dokumentumfilm)

Törvénysértés nélkül (Gulyás János, Gulyás Gyula – dokumentumfilm)

Szorításban (Almási Tamás – dokumentumfilm)

Úgy érezte, szabadon él (Vitézy László – dokumentumfilm)

Faludy György, költő (Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia – dokumentumfilm)

Sír az út előttem I–IV. (Sára Sándor – dokumentumfilm)

Anno 1988 (Magyar József, Paulus Alajos, Deák Erzsébet – dokumentumfilm)

„K” (Dobray György – dokumentumfilm)

Az erdő kapitánya (Dargay Attila – animációs film)






















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon