Skip to main content

Az EU tagállamainak viszonya a többes állampolgársághoz

Vissza a főcikkhez →


Ausztria*

Szabályozás jellemzője: Megelőzni a többes állampolgárságot.

Példák: Az osztrák állampolgárságot elveszti, aki másik országtól önkéntesen állampolgárságot szerez. Honosításnál előző állampolgárság feladása, bár vannak kivételek. Történelmi okokból vagy kiemelkedő személyiség kivételt élvez a honosításnál az állam területén tartózkodás alól.

Belgium

Szabályozás jellemzője: Csökkenteni a többes állampolgársági eseteket.

Példák: A belga állampolgárság elvesztése, ha önkéntesen más állampolgárságot szerzett az illető vagy tartósan külföldön él.

Dánia*

Szabályozás jellemzője: Csökkenteni a többes állampolgársági eseteket.

Példák: A dán állampolgárság elvesztésével jár, ha kérelemre vagy kifejezett beleegyezéssel valaki másik állampolgárságot szerez. Ha külföldön született és Dániában sohasem élt, és nagykorúvá válva sem költözik Dániába, elveszti állampolgárságát, feltéve, ha így nem lesz hontalan.

Egyesült Királyság

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság általános elismerése.

Példák: Igen sokféle jogállás a volt gyarmati területeken élőknek, ebből fakadó jogállás elvesztése, ha állampolgárságot szerzett más országtól.

Finnország*

Szabályozás jellemzője: Csökkenteni a többes állampolgársági eseteket.

Példák: A finn állampolgárság megszerzésénél lemondás a meglévő állampolgárságról. Finn állampolgárságot elveszíti, aki külföldi állampolgárságot kérelemre vagy azzal egyenértékű módon szerzett, vagy külföldön született és nagykorúsága után sem létesít érdemi kapcsolatokat Finnországgal, külföldön él és ezáltal nem lesz hontalan.

Franciaország*

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság elismerése.

Példák: A francia állampolgárság megszerzése sohasem függ más állampolgárság meglététől. Azonos jogállású minden állampolgár, függetlenül az állampolgársága keletkezésétől. Egyéni akarat figyelembevétele az állampolgársági ügyekben.

Görögország*

Szabályozás jellemzője: Toleráns a többes állampolgársággal kapcsolatosan.

Példák: A görög állampolgárság visszavonása, ha önként szerzett másik állampolgárságot. Külföldön élő görög nemzetiségűnek nem kell az országban élnie a honosítási kérelem beadásakor. Görög állampolgárság engedéllyel fenntartható, ha másik állampolgárságot szerzett valaki.

Hollandia*

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság eseteinek csökkentése.

Példák: Legutolsó módosítások toleranciát jeleznek: honosításkor nem kell az eredeti állampolgárságról lemondani bizonyos esetekben (pl. holland fennhatóságú területen született, házastársa holland), önkéntes/aktív közreműködésével szerzett másik állampolgárság esetén a holland állampolgárság megőrizhető bizonyos esetekben.

Írország

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság hallgatólagos elismerése.

Példák: 1986. decemberéig regisztrációval szerezhetett állampolgárságot az, akinek nagyszülője ír állampolgár volt, de szülője nem (Foreign Births Registration), de csak a nyilvántartásba-vétel idejétől, ezt követően leszármazottja, ha a születésekor a szülő regisztrálva volt, már születéssel szerez állampolgárságot.

Luxemburg

Szabályozás jellemzője: Hallgat a többes állampolgársággal kapcsolatosan.

Példák: Az állampolgárságot elveszti, ha önként másik állampolgárságot szerzett, vagy legalább 20 éve folyamatosan, nyilvántartásba való bejelentkezés nélkül külföldön él.

Németország* (2002. augusztus)

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság megelőzése.

Példák: Második generációs migráns állampolgárságot szerez, és nagykorúvá válva nyilatkozik, hogy a németet tartja-e meg, ekkor, ha ésszerű és lehetséges, lemond a másik állampolgárságáról. Honosításnál a meglévő állampolgárságról le kell mondani, ha az lehetséges és nem ésszerűtlen (pl. menekült). A német állampolgárság elvesztése, ha másik állampolgárságot szerzett, még akkor is, ha Németországban él (sokan a régit visszavették, ennek kiküszöbölésére szigorodott így a szabályozás). Az EU-polgár kedvezményes honosítása, ha van reciprocitás (Görögországgal, Egyesült Királysággal, Portugáliával, Írországgal), az eredeti állampolgárság megtartásával.

Olaszország*

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság elismerése.

Példák: Kedvezményes honosítás egykori olasz fennhatóságú területen született, egykori állampolgár vagy külföldi gyermekének. EU-polgár kedvezményes honosítása, ha ott él.

Portugália*

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság elismerése.

Példák: Kedvezmények az állampolgárság megszerzésében, illetve a törvény szerint portugál állampolgárság megszerzése, ha az illető portugál anyanyelvű ország állampolgára, de már Portugáliában él. A honosításnál feltétel a portugál közösséggel való kapcsolat és a portugál területen élés.

Spanyolország (2002. július)

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság elismerése, kezelése.

Példák: Elveszíti spanyol állampolgárságát, ha azt nem születéssel szerezte és minimum 3 éve külföldön él, miután önként másik állampolgárságot szerzett és nem spanyol (ibériai) kultúrához tartozó országban él. Számtalan egyezményt kötött a kettős állampolgárokról (pl. Chile, Argentína, Peru, Paraguay).

Svédország*

Szabályozás jellemzője: Többes állampolgárság általánosságban engedélyezett.

Példák: Külföldön született gyermek, ha nagykorú lesz és sohasem élt Svédországban, nincs kapcsolata az országgal, elveszíti az állampolgárságát. Noha hagyományosan a többes állampolgárság megelőzésére épült a svéd állampolgársági jog, 1997-ben már 700 ezer többes állampolgár volt, így a 2001 júliusában hatályba lépett új törvény ezen változtatott, toleráns lett.

* Részese az Európa Tanács állampolgárságról szóló (1997) egyezményének

Forrás: Bulletin on nationality, Council of Europe (Committee of Experts on Nationality – CJ-NA, October 2002).






























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon