Beszélő: A kormány a ’94-es költségvetési tervezetben eleve elrejtett 9-10 milliárdot, hogy lehessen miből engedni a mostani ÉT-tárgyaláson. Nem kutyakomédia ez? Ennyire muszáj megállapodni?
Szabó Iván: Nem hinném, hogy kutyakomédia volna, tudniillik itt most olyan érdekek, s ezeknek megfelelően olyan ráfordítások kerültek napvilágra, amelyeket a kormány elfogad ugyan, de nem az ő érdekeltségi területébe tartoznak. Megállapodni nem kötelező, az itt elfogadott megállapodás a parlamentet nem köti. Azonban a három partner egyetértése a társadalmi béke alapvető feltétele, és fontos annak a gazdasági-társadalmi stabilitásnak a szempontjából is, amely a külföld számára vonzó befektetési területté teszi Magyarországot.
Beszélő: A személyijövedelem-adónál az ÉT az üzemi étkeztetés adókedvezménye mellett döntött. Miért szorult háttérbe a gyermeknevelés támogatása?
– Nem szorul háttérbe, de az idő előrehaladott voltára tekintettel még nem zajlott le ebben a kormányszintű egyeztetés. A gyermeknevelés többletráfordításai a követező napok-hetek kérdései lesznek. A kormány az itt jelentkező többlethatásokat egyéb forrásai terhére fogja magára vállalni, ami – az előzetes számítások szerint – kb. 6 milliárd forintot jelent.
Beszélő: A családi pótlék alanyi jogon jár a jövő évtől is?
– Nem, elképzeléseink lényege, hogy az említett többletforrások felhasználásával elmozduljunk a rászorultsági elv irányába. Részletekről még nem beszélhetek, a népjóléti minisztériumnál három-négy változatot is kidolgoztak, de a vitára bocsátott változatot még nem láttam.
Beszélő: Tartani tudják az idén a pótköltségvetésben megállapított 215 milliárdos deficitet?
– Előreláthatólag két héten belül tárgyalni fogja a kormány a költségvetés helyzetét. A költségalakulások figyelembevételével látok olyan forrásokat, amelyekkel az elmaradt bevételek pótolhatók, és meggyőződésem, hogy a költségvetés pozíciója a tervezett deficiten belül tartható.
Beszélő: Végül hadd kérdezzem meg mint MDF-es politikust: mi a véleménye a szárszói találkozóról, valamint Horthy Miklós újratemetéséről?
– Aki magyar ember, magyar földben nyugodhat; ez kétségtelen. Magyarországon egy hosszú történelmi korszak fűződik Horthy Miklós nevéhez, nem lehet őt kiirtani a történelemből, legfeljebb elhallgatni, ami viszont nem tartozik a demokrácia módszertanához. Mindenkinek szuverén joga, hogy őbenne az államférfit, a magyar embert, egy társadalmi struktúra megtestesítőjét vagy a katonát lássa. Aki elment, elment, aki nem ment, az nem ment, ezt nem lehet előírni.
Beszélő: Ön elment volna, ha nem itt, az ÉT-n kellett volna megjelennie?
– Nem, én semmiképpen nem mentem volna el.
Ami Szárszót illeti: az ötven évvel ezelőtti találkozó világháborús környezetben, szélsőjobboldali nyomás közepette zajlott le, ezért természetes, hogy irányultsága baloldali volt. A népi írók az akkori feudálkapitalizmussal szemben álltak, egy bizonyos népi baloldalt képviseltek még akkor is, ha prominens képviselői nem marxista alapon keresték a megoldásokat. A mostani találkozóról az volt a benyomásom, hogy rímelt az eredeti Szárszóra: egy balközép tanácskozást láttunk. Jóhiszeműségüket nem akarom kétségbe vonni, amikor azt mondom: van, aki túléli a saját halálát. Negyvenéves szélsőbaloldali diktatúra után ugyanazokkal a ’43-as gondolatokkal összeülni: bizony nagyon nagy csapda, nem hiszem, hogy nagy sikere lesz ennek a gondolkozásnak a jövőben.
Beszélő: Balközép irányzatú volna Csurka István is?
– Soha nem állítottam mást. Csurkának, teljes nézetrendszerét ismerve, vulgáris népi populizmusa mellett szocialisztikus vonásokat tulajdoníthatunk, amire az is utal, hogy nem szereti a bankárokat, a tőkét, a gazdag embereket, a piacgazdaságot.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 38 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét