Skip to main content

Janáky István építész (1938)

Vissza a főcikkhez →


Fontosabb megvalósult épületei:
Győri Gázmű irodaház, 1970
Nyíregyháza, konzervgyár, 1971
SZKFI (NAKI) laboratóriumi együttes, Százhalombatta, 1972–79
IKV XIII. kerületi telepe, 1973–76
Magyar Gördülőcsapágy Művek budapesti irodaháza, 1980–82
Posta budaörsi telepe, 1984–89
Schaár Erzsébet kiállítóépülete Pécsett, 1985–89
ELMŰ sportcsarnok, 1990
Ragályi Elemér lakóháza, 1992
családi lakóház, Dunakeszi, 1995
Béres család lakóháza Budapesten, 1998
Kovács Ákos lakóháza Solymáron, 1999

Jelentősebb tervpályázatok:
Paskál fürdő (megvétel), 1967
Bécs, ENSZ-székház (nemzetközi), 1969
Nyírbátor, városközpont (IV. díj), 1980
Sevillai EXPO magyar pavilonja (I. díj), 1990
Martinovics hegyi kilátó (I. díj), 1992
EXPO-ELTE gyalogos tengely (I. díj), 1993
EXPO ’96 vízi létesítmények. (I . díj ), 1994
Fővárosi Levéltár (kiemelt megvétel), 1998
























Megjelent: Beszélő folyóirat, 1. szám, Évfolyam 5, Szám 1


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon