Országgyűlés Külügyi Bizottsága
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének állásfoglalása
(javaslat)
A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését.
Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását* és a nemzetközi biztonság megőrzését.
Budapest, 1990. május 3.
* A Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Kisgazda és Polgári Párt képviselőcsoportja a dőlt betűvel jelölt szövegrész elhagyása esetén ért egyet az állásfoglalással. (A megszavazott szöveg tartalmazza a dőlt betűs félmondatot)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 27 hét
9 év 5 nap
9 év 4 hét
9 év 4 hét
9 év 5 hét
9 év 6 hét
9 év 6 hét
9 év 8 hét
9 év 8 hét
9 év 9 hét