Skip to main content

Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 2, Szám 20

(Derdák Tibor): Tisztelt Beszélő!

(Molnár Csaba): Az SZDSZ környezetvédelmi programjáról

(Bóta Károly): A Saulus–Paulus-kérdéshez

(Ludwig Emil) - –szeg– [Kőszeg Ferenc]: És nemzetközivé lesz…

: Vági Gábor

1947. november 6. – 1990. május 4.

Vági Gábor: A helyhatósági választásokról

Kőszeg Ferenc: Fortinbras tanulóévei

avagy hogyan tett az új dán uralkodó akaratlan szívességet a ravasz angol királynak?

: Javaslat

: Indítvány

Vajna János: Egy figyelemre méltó kormányfői bemutatkozás

Folytatódnak a németországi változások

Varga György: Történelmi kerülő nélkül

Beszélő-beszélgetés Václav Havellal

Ara-Kovács Attila: Válaszd a kisebbik rosszat…

Zaválnij Georgij: Két hónapja a szakadék szélén…

Balti körkép

: Egy marosvásárhelyi cigányasszony beszél

A Fekete Doboz felvételt készített az egyik elítélt feleségével

Horváth M. Tamás: Budapest, de csodás?

Andor Mihály: Pártok és polgármesterek

Petri György - Rácz Péter: A dolgok csak megtörténnek velünk

Beszélgetés Raj Tamással

Solt Ottilia: …Reménytelenné válok a politikai megoldások iránt…

Beszélgetés Bulányi Györggyel

Langmár Ferenc: Miért lesz világkiállítás Budapesten?

Eörsi János: Hidak – de hova?

Bírálat a világkiállításról

Bán Zsuzsa: A sült galamb esete a külföldi tőkével

Kőbányai János: Tabáni beatünnep most

: Felhívás

a „Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság” megalakulásában való közreműködésre

(Vadas Vera): Húzzuk vagy taszítsuk?

(Liska Endre): [Olvasói levél]

: Se szervezetlenséget, se Nagybudapesti Pártbizottságot!

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Szólt szám, fáj fejem

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon