Skip to main content

Kábítószer-terjesztessel és -fogyasztással kapcsolatos ügyek 1995

Vissza a főcikkhez →


Büntetőeljárás összesen: 156

Elkövetők összesen: 341

Ebből:

kábítószer-tartalmú gyógyszerek megszerzése, fogyasztása

eljárás: 6

elkövető: 9 fő

• nyers ópium megszerzése (mákmetszés)

eljárás: 3

elkövető: 3 ismeretlen

csekély mennyiségű heroin birtoklása, fogyasztása

eljárás: 23

elkövető: 102 fő

csekély mennyiségű kokain birtoklása, fogyasztása

eljárás: 5

elkövető: 5 fő

csekély mennyiségű hasis és marihuána birtoklása, fogyasztása

eljárás: 22

elkövető: 51 fő

csekély mennyiségű amfetamin birtoklása, fogyasztása (speed és XTC)

eljárás: 13

elkövető: 52 fő

csekély mennyiségű LSD birtoklása, fogyasztása

eljárás: 1

elkövető: 2 fő

1995-ben e statisztika szerint csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása miatt 73 büntetőeljárást indítottak, összesen 221 személy ellen.


















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon