A WHO a fogyasztók három típusát különbözteti meg, eszerint vannak a kísérleti, az alkalmi és a függőségi helyzetben lévő fogyasztók.[1]
Wurmser a kábítószer-használat szociális funkciójára tekintettel tipizált, szerinte a drogfogyasztók alapvető csoportjai: 1. a próbálkozók 2. a rekreációs („hétvégi”) droghasználók és 3. a kényszeres droghasználók. Szerinte a próbálkozók adják a fogyasztók többségét, kb. 90%-át. „A próbálkozó csak ritkán használja a tudatállapotot megváltoztató szert és nem érzi úgy, hogy feltétlenül szüksége van a hatására” A rekreációs szerhasználók „a drogokat kikapcsolódásként használják”, és az igazi problémát a kényszeres droghasználók jelentik, náluk „a droghasználat csupán a mélyen meghúzódó problémák egyik tünete”,[2] tehát a drog nem ok, hanem okozat!
Jegyzetek
[1] Idézi Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés. Bp. 1992. 29. o
[2] Wurmser, i. m. 12–29. oldal
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 41 hét
10 év 14 hét
10 év 17 hét
10 év 17 hét
10 év 19 hét
10 év 19 hét
10 év 19 hét
10 év 21 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét