A Balinkai Bányaüzem Független Szakszervezete Szaktanácsa az 1990. október 5-i figyelmeztetősztrájkkal kapcsolatban szükségesnek látja az alábbiak nyilvánosságra hozását.
A BDSZ által meghirdetett tiltakozósztrájkhoz nem azért csatlakozott a független szakszervezet (amely nem tagja a fenti szakszervezetnek), mert az ágazati szakszervezet apparátusát kívánta támogatni. Ellenkezőleg, a szaktanács úgy ítéli meg, hogy kihasználva a BDSZ-en kívüli bányász-érdekvédelmi szervezetek összefogásának hiányát, a BDSZ vezetősége azokat a követeléseket tűzte nyomatékosan zászlajára, amelyeket éppen az említett szervezetek (munkástanácsok, független szakszervezetek) kezdeményeztek már a tavalyi év folyamán is. A sztrájkhoz való csatlakozásunk, tehát bányásztársaink jogos követelésének támogatásáért történt.
Kijelentjük, hogy a BDSZ munkájában szavakban ugyan lényeges változások vannak, de megítélésünk szerint az ágazati szakszervezet elsősorban apparátusának önátmentése érdekében szervezte a figyelmeztetősztrájkot. Mindezek miatt most a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy valamennyi bányászatban alakult érdekvédelmi szervezet: munkástanács, Szolidaritás Szakszervezet, ligához tartozó független szakszervezet és minden egyéb alakítsa meg a
Bányaipari Független Érdekvédelmi Tömörülést.
Ennek a megalakulásnak a koordinálását vállalja a balinkai független szakszervezet.
Várjuk minden bányaipari független érdekvédelmi szervezet mielőbbi jelentkezését az alábbi címen:
8054 Balinka, Dorschner u. 15.
Jó szerencsét!
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 36 hét
9 év 9 hét
9 év 13 hét
9 év 13 hét
9 év 14 hét
9 év 14 hét
9 év 15 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét