Skip to main content

Beszélő hetilap, 41. szám, Évfolyam 2, Szám 48

(Barabás Tamás): Melyik másik…?

(Rácz György): [Olvasói levél, szerkesztőségi válasz]

(Barnkopf Zsolt): Tisztelt Szerkesztőség!

Ara-Kovács Attila: Helyes kis hatóságaink

: 1956. október 23.

: A magyar forradalom évfordulóján

Petri György: Egy kevéssé vizsgált, ám lényeges hőstípus

: Notórius nyilatkozók

Bauer Tamás: Ki lesz itt?

Vargha Márton: A veszteség tortája

Eörsi János: A véletlen egybeesés

Interjú az MSZOSZ elnökével

: Közlemény

E. J. [Eörsi János]: A liga nézőpontja

–Solt–: Ki innen!

T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Hors-d’eau

avagy: Ki vádolja nemzetünket antiszemitizmussal?

P. L.–B. Cs. [Pesty László–Bátonyi Csaba]: Ki mehet be a pártszékházba?

Dramolett

: A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója vezetőségének nyílt levele a Magyar Fotóművészek Szövetségének Elnökségéhez

F. Havas Gábor: Socialy

Kiss Ilona: Gratuláljunk?

: A bűnjel: Heil Gorbacsov!

Hegedűs Judit: „Mi nem kérünk engedélyt ahhoz, hogy szabadok lehessünk”

Vajna János: Ajándék Szaddám Huszeinnek

Papp Emília: Meddig tartjuk a bankot?

Mezei György: Segélyreform

: Segélyesély

Morvay Bea: A búcsú

–eö– [Eörsi János]: Sufni Soroksáron

Marx György: Hosszú menetelés egy dönteni képes társadalom felé

II. rész

Lipták Béla: A Reménység tava

Diaszpóra lett az emigrációból? (Folytatás)

Korsós Jenő: A sortűz-specialista

Beszélő-beszélgetés Eörsi Lászlóval

Bihari Péter: Hogyan történt valójában? – 1956

Pomogáts Béla: Irodalmi napok Kassán

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A bécsi főpolgármester megkísértése

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon