Skip to main content

Irodalmi napok Kassán

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A hagyományos szlovákiai magyar irodalmi összejövetel, már csak a névadó önvizsgálatra és önismeretre intő szellemi örökségének hatására is, eddig is kinyilvánította, egyszersmind megerősítette a felvidéki magyarság oly sok sérülés emlékét hordozó közösségi és nemzeti tudatát. Most mégis változás, többen ezt mondták: történelmi változás következett be a Fábry-napok történetében. Az idén ugyanis ez az irodalmi összejövetel nem maradt meg a szlovákiai magyar szellemi élet körében, ellenkezőleg, az egyetemes magyar kultúra összefogásának és egységének gondolatát kívánta érvényre juttatni.

Ennek a szándéknak megfelelően kaptak meghívást és vettek részt a kassai konferencián a Kárpát-medencéhez és Nyugat-Európában működő magyar szervezetek és kulturális közösségek képviselői. Így Király Károly a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség, Csörgits József a Horvátországi Magyarok Szövetsége, Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyarok Országos Szövetsége, Lázár Oszkár a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége képviseletében, de képviselteti magát a hollandiai Mikes Kelemen Kör és a legfiatalabb magyar szórványszervezet: a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is. Ugyancsak felszólalt Komlós Attila, az újjáalakuló Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, valamint e sorok írója mint az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének képviselője. Az anyanyelvi mozgalom és a Csemadok – új nevén: Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége – különben megállapodást írt alá Kassán a két testület szorosabb együttműködéséről.

A kassai találkozó nem politikai, hanem hangsúlyosan kulturális, irodalmi összejövetelként jött létre, erre utaltak az elhangzott előadások is: a magyar irodalom egységéről, ennek az egységnek a követelményeiről és lehetőségeiről. Mindazonáltal nem nélkülözte a politikai tanulságokat sem, tekintettel arra, hogy a magyarság nemzeti egységének helyreállítását egy olyan kulturális egység létrehozásában jelölte meg, amely a politikai határok fölött érvényesül. Ez a szellemi egység nem irányul senki ellen sem, ellenkezőleg, az európai egységgondolatot szolgálja.

Komlós Attila megbízott főtitkár is azt hangoztatta előadásában, hogy a most újra felépítendő Magyarok Világszövetsége sem kíván bezárkózni a „magyar glóbuszon”, hanem szerepet kíván vállalni az egymás mellett élő s érvényesülésüket nemegyszer egymással szemben kereső közép-európai nemzetek kölcsönös kiengesztelődésének történelmi folyamatában. A kassai találkozó így a magyar kulturális egység helyreállításának lehetőségeit mérte fel, egyszersmind túl is tekintett ennek az egységnek a körén.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon