Skip to main content

A veszteség tortája

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Miután eredménytelenül végződött az önkormányzati választások első fordulója, a kormány hatalmas hirdetési kampányba fogott, hogy rábírja az embereket, menjenek el szavazni. Az a sejtelem lehetett emögött, hogy akik távol maradtak, azok inkább a koalíció, mint az ellenzék támogatói voltak korábban. Egy gyorselemzés ezt alátámasztani látszik. Okulva az Országos Választási Bizottság és a Miniszterelnöki Sajtóiroda közötti polémiából, ügyeltünk arra, hogy homogének legyenek az adatok. Ezért a budapesti listás választásokat vetettük össze a tavaszi – érvényes – első és az október 14-i második fordulóból.

Azt néztük meg, hogy hogyan oszlik meg a szavazatveszteség a pártok között.

Egész Budapesten a rendelkezésre álló adatok szerint márciusban 1 046 969 érvényes szavazatot adtak le a pártlistákra, most pedig félmillióval kevesebbet, 532 642-t. Ebből a veszteségből mennyi esik az egyes parlamenti pártokra Budapesten, illetve kerületenként.

A kördiagram mutatja a budapesti szavazatcsökkenés százalékos megoszlását. A legnagyobb részt – 29% – az MDF harapta ki a tortából, de az SZDSZ-nek is jutott egy 19%-os szelet.

Az oszlopdiagramból, a kerületi veszteségeloszlásból kiderül, hogy még a „nagy nyertes”, a Fidesz is szenvedő részese a szavazatcsökkenésnek, bár van két kerület – a XII. és XIX., ahol nem csökkent, hanem nőtt a szavazók száma.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon