1956–1960 Képzőművészeti Akadémia, Bécs, festő szak
Tanárok: R. Ch. Andersen, J. Dobrowsky, H. Boeckl
1956 Bécsbe emigrál
1954–1956 Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Budapest
1950–1954 Harmos Károly rajziskoláját látogatja Rév-Komáromban (Csehszlovákia)
VÁLOGATÁS ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSAIBÓL
1993 Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1990 Liegender Corpus, Hamburger Kunsthalle, Hamburg
1988 Rekonstrukciók, fotogramok, rajzok, Műcsarnok, Budapest
1988 Holzkonstruktionen, Fotogramme, Zeichnungen, Palais Liechtenstein, Museum Moderner Kunst, Wien
1965 Bilder und Zeichnungen, Bücherhalle Altona, Hamburg
Művei nemzetközi és magyar gyűjteményekben
Museum Moderner Kunst, Wien • Albertina, Graphische Sammlung, Wien • Hamburger Kunsthalle, Hamburg • Kupferstichkabinett, Hamburg • Sammlung Konstantin Kleffel, Hamburg • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Szépművészeti Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Ludwig Múzeum, Budapest • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 36 hét
8 év 9 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét