Skip to main content

Mónus János és Szőke Zsuzsa

Vissza a főcikkhez →


Fontosabb megvalósult munkák



Kalocsa, Fő tér, lakóépület, 1970

Budapest, XII. Istenhegyi út, lakóegyüttes, 1971

Budapest XIV. OKISZ-székház (Ybl díj), 1974

Berenye, HM bázis, 1975

Budapest, XIII. Tüzér utca, szolgáltatóház, 1975

Szentendre, óvoda-bölcsőde, 1975

Hajdúszoboszló, rendelőintézet, 1985

Budapest, II. Miller-családi ház, 1985

Budapest, III. San Marco utca–Bécsi út, lakóépületek (Varga Levente, Tomay Tamás) , 1988

Budapest, I. Matáv Igazgatási Központ, kiviteli tervek (Balázs M.), 1999

Fővállalkozásban megvalósult munkák

Budapest, III. Víznyelő utca, átriumlakások, 1993

Budapest, III. Vályog utca, lakóépületek 1995–1998

Fontosabb díjazott pályázatok

Bölcsődék Országos Módszertani Kutatóintézete

MTESZ székház

Székesfehérvár, megyei kórház

Visegrádi Múzeum

Siófok, MTI oktatási központ

Nemzeti Színház








































Megjelent: Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 5, Szám 4


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon