Skip to main content

Nagy Tamás (51) építész

Vissza a főcikkhez →



Tanulmányok


1998 DLA

1978–80 MÉSZ Mesteriskola

1970–75 BME Építészmérnöki Kar

Egyetemi oktatói munka

1998 BME

1997-től MÉSZ Mesteriskola

1991–98 Magyar Iparművészeti Főiskola

1982–86 BME Építészmérnöki Kar

1979 School of Architecture, Carleton University, Ottawa, Ontario

Szakmai gyakorlat

2000-től LINT Kft.

1990–2000 AXIS Építésziroda Kft.

1989–90 MAKONA

1987–89 Haines Lundberg Waehler Architects, NY

1975–86 BUVÁTI

Válogatott munkák

2000–01 tornacsarnok. Evangélikus Gimnázium, Aszód

2001 Görögkatolikus templom, Szolnok

1999 Evangélikus templom, Balatonboglár

1997 Evangélikus templom, Sopronnémeti, Evangélikus Gimnázium, Aszód

1996 Evangélikus templom és parókia, Dunaújváros

1994 Bohus-ház, Budapest

1993 Evangélikus parókia, Rákospalota, Budapest

1992 AB Aegon Biztosító székháza, Szombathely

1989 könyvtár, Dombegyház, lakóépület, Budapest

1986 lakóház és bank. Budapest.




















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon