Skip to main content

Párhuzamos (szociális) életrajzok

Vissza a főcikkhez →


Erzsi

20 éves, egy nyírségi faluban született, és azóta is ott él. Apja 20 éven át Budapesten volt culáger különböző építőipari vállalatoknál. Csak hétvégéken járt haza. Most otthon van, mert 2 éve munkanélküli. Erzsi 15 éves korára elvégezte az általános iskolát – szerény eredménnyel. A továbbtanulás szóba sem jött. Tartós munkája sosem akadt.

Két éve férjhez ment, hamarosan megszületett az első gyerek, fél éve a második, és jövőre jön a harmadik is. Gyedet nem kap, gyest nem kap, gyermeknevelési támogatást nem kap. Férje munkanélküli, de ellátást nem kap, mert az ehhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

Magda

20 éves, Budapesten született.

Apja villamosmérnök, korábban vállalati osztályvezető volt, két éve barátaival számítástechnikai kft.-t alapított. Magda leérettségizett; az egyetemre nem vették fel, ezért egy évet Angliában töltött rokonoknál.

Néhány hónapja férjhez ment. A családalapításra gondolva apja névleges állást biztosított számára a kft.-nél, 40 ezer forintos, ugyancsak névleges fizetéssel.

Most terhes, hamarosan szülni fog. Másfél éves időközökkel három gyereket terveznek.

5 évig 30 ezer forint gyedet kap majd, egy évig gyest, majd 5 éven át gyermeknevelési támogatást. Közben szerez a nyugdíjhoz 11 év szolgálati időt. Életét elsősorban a gyerekek nevelésének akarja szentelni. Férje vállalkozó, bevallott havi jövedelme nettó 80 ezer forint.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon