Mi a véleményük a szocialistáknak a forradalomról? Mi a véleményük arról az átmeneti szakaszról, amelyet idősebbjeik proletárdiktatúra néven vezettek be? Mi a véleményük egyszeri rendszerük teljesítményeiről és hibáiról? Mi a véleményük a kommunisták egykori mensevik, szociáldemokrata, független marxista, trockista, anarchista, liberális szocialista, radikális (tehát baloldali) bírálatairól? Mi a viszonyuk Leninhez? Mit gondolnak a reformok történetéről? Mit gondolnak az új baloldalról és a kommunistákhoz való egykori viszonyáról? Mit gondolnak ’68-ról? Mit gondolnak pártjuk antikapitalizmusáról? Miért tartottak ki az utolsó pillanatig a diktatúra mellett? Vagy ellenkezőleg: nem tartják-e árulásnak az MSZMP fölbomlasztását, ahogyan a Munkáspárt (a mai magyar kommunista párt) ítéli meg a történteket? Mi a véleményük Kádárról? Mi a véleményül Kádár egykori ultrabaloldali pártellenzékéről, amely – bár alaposan elbántak képviselőivel – ma groteszk módon egyedül védi Kádár emlékét? Mi a véleményük arról, hogy a béketáborban egyedül Kádár nyomta el a nacionalizmust, mialatt az antiszemitizmus a Szovjetunió hivatalos politikája volt ötven évig (s ez a magyar andropovistáknál is tapasztalható)? Mi a véleményük a kommunista modernizációról és az általa létrehozott (enyhén szólva) sajátos civilizációról? Mi az érzelmi viszonyuk ma a maradék vonalas kommunistákhoz?
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 41 hét
10 év 14 hét
10 év 18 hét
10 év 18 hét
10 év 19 hét
10 év 20 hét
10 év 20 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét
10 év 23 hét