Skip to main content

Turányi Gábor

Vissza a főcikkhez →


Fontosabb megépült munkák:


Üdülőépület, Badacsonytomaj, 1983

Lakóház, Budapest, 1983

Plébánia, Budapest, 1986 (Munkatárs: Vincze László)

Lovasközpont, Debrecen, 1988


Lakóház, Budapest, 1992 (Tervezőtárs: Földes László)

Irodaépület, Budapest, 1992 (Tervezőtárs: Szalay Tihamér, Vörös Ferenc)

Erdei Iskola, Visegrád, 1994–96 (Tervezőtárs: Földes László)

Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997–99 (Tervezőtárs: Simon István, Göde András, Ignácz Erika, Kalmár László, Klemm Gabriella)

Villa, Budapest, 1997–98 (Tervezőtárs: Ivány Lenke)

Villa, Budapest, 1998

Fontosabb pályázatok:

Kilátótorony, Budapest, 1993, II. díj

Arborétum épület, Budapest, 1993, I. díj

EXPO ’96 Magyar Pavilon, Budapest, 1994, I. díj

BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 1996, II. díj

Piarista gimnázium, templom és rendház, Szeged, 1996, II. díj

Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997, I. díj

Nemzeti Színház, Budapest, 1997, Kiemelt megvétel (Tervezőtárs: Kis Péter)

Kapuvári ház, Veszprém, 1998, I. díj

Erdészeti információs központ, Budapest, I. díj










































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon