Fontosabb megépült munkák:
Üdülőépület, Badacsonytomaj, 1983
Lakóház, Budapest, 1983
Plébánia, Budapest, 1986 (Munkatárs: Vincze László)
Lovasközpont, Debrecen, 1988
Lakóház, Budapest, 1992 (Tervezőtárs: Földes László)
Irodaépület, Budapest, 1992 (Tervezőtárs: Szalay Tihamér, Vörös Ferenc)
Erdei Iskola, Visegrád, 1994–96 (Tervezőtárs: Földes László)
Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997–99 (Tervezőtárs: Simon István, Göde András, Ignácz Erika, Kalmár László, Klemm Gabriella)
Villa, Budapest, 1997–98 (Tervezőtárs: Ivány Lenke)
Villa, Budapest, 1998
Fontosabb pályázatok:
Kilátótorony, Budapest, 1993, II. díj
Arborétum épület, Budapest, 1993, I. díj
EXPO ’96 Magyar Pavilon, Budapest, 1994, I. díj
BME Építészmérnöki Kar, Budapest, 1996, II. díj
Piarista gimnázium, templom és rendház, Szeged, 1996, II. díj
Porcelánmanufaktúra, Herend, 1997, I. díj
Nemzeti Színház, Budapest, 1997, Kiemelt megvétel (Tervezőtárs: Kis Péter)
Kapuvári ház, Veszprém, 1998, I. díj
Erdészeti információs központ, Budapest, I. díj
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét