Skip to main content

Állam és egyház

Iványi Gábor: Boszorkányok pedig nincsenek


A MENNYEKBE VEZETŐ EXPRESSZ, avagy megy-e expresszvonat a mennyországba? – címmel az újságárusoknál 39 forintért kapható, szerény (gazdaságos) kiállítású, Vámos György által összeállított füzetet jelentetett meg a Lap- és Könyvkiadó Kft. 1988 utolsó napjaiban.

ifj. Balog Zoltán: Vitairat a református egyházról Magyarországon


1. Társadalmi környezet

Magyarországon a gazdasági válság együtt jár a politikai közélet ébredezésével. A megújuló közélet számára egyre fontosabb az összehasonlítás Nyugat-Európával. Már nemcsak azt méricskéljük, hogy mennyivel elmaradottabb nálunk az életszínvonal és a technikai civilizáció, hanem megpróbáljuk a politikai cselekvés mintáit, a gazdasági és társadalmi reform lényeges elemeit is onnan importálni. Újra fontos lett számunkra Magyarország viszonya Európához, és ennek a viszonynak a jövője.


Iványi Gábor: Nekrológ a „megszűnő” Állami Egyházügyi Hivatal felett


Visszafelé lépked az árnyék a magyar (egyház) történet napóráján? Ismét „megszüntetik” az Állami Egyházügyi Hivatalt? Ilyen kellemetlenség ugyanis már 1956-ban is érte az egyházügyi bürokráciát.

Fehér Dániel [Iványi Gábor]: A szent jobb, felfelé fordítva


Az utóbbi egy-két évben szokatlanul élénk mozgás tapasztalható az egyházak, egyházi tömörülések és az egyházügyi hivatal háza táján.

Egyrészt megerősödött az ÁEH tárgyalási kedve (deviza-elszámolású partnerekkel).


Fehér Dániel [Iványi Gábor]: (Dez)információ


„...vala és nincs, noha van.”
(Jelenések kve 17:8)



Gyönyörűséggel forgatom a Kartográfiai Vállalat által 1987-ben kiadott, igényes kivitelű Nagy Világatlaszt. Csodálatos térképek, zászlók és címerek, a földrészek színes növény- és állatvilága, s végül a Föld országainak földrajzi adatai, valamint gazdasági és egyéb táblázatai bűvölik el az atlasz és a képzelet segítségével utazó világjárót.

Ha a 264.



Füredi Árpád: Újabb hatósági támadások a Hit Gyülekezete ellen


A Hit Gyülekezete nevű karizmatikus keresztény közösség kálváriájáról először 1984-ben adtunk hírt (Külön-Beszélő 2., 1984. november)[SZJ]. A közösséget 1979-ben alapította hét fiatal, Isten Gyülekezete néven. Ma jóval több mint ezer hívük van.

(Dr. Szendi József): Dr. Szendi József püspök levele Grósz Károly miniszterelnökhöz


Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Köszönöm meghívását a találkozóra.


Éliás József: Az üzenet és a pásztor

Református-hozzászólás az ún. Lékai-vitához


I.

Az Egyházfórum[SZJ] első számának megjelenése óta (mely a kardinálistól közölt idézeteket dr.


Fehér Dániel [Iványi Gábor]: „Az egész magyar rendőrségre Isten áldását kívánva...”


A napilapok pletykarovatában hetente több tudósítás olvasható kisebb-nagyobb rendőri sikerekről, bűnözők leleplezéséről, a törvényekkel konfliktusba keveredők megzabolázásáról. Ki tudja miért, a sajtó érdeklődését nem keltette fel az az intézkedés, melyet 1986. május 11-én vasárnap, 15.30-kor Zalaegerszegen Kovács László rendőr alezredes egy százados, egy főhadnagy és további két, ismeretlen rendfokozatú nyomozótiszt társaságában „foganatosított”.

(Dr. Hegyi Györgyné): Tisztelt Püspök Úr!


Az alábbiakban felvázolt ügyben szeretném segítségét kérni. Fiamat, Hegyi Györgyöt, aki vallási alapon, lelkiismeretének parancsára tagadta meg a katonai szolgálatot, a Katonai Bíróság két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Fiam katolikus vallású. A bíró szóbeli közlése szerint (a tárgyalásra nem engedtek be, az iratokat még nem láthattam) fiamat a joggyakorlatnak megfelelően ítélték börtönre és nem fogházra.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon