(Magvető, 1958, Szerkesztette: Darázs Endre, Györe Imre, Imre Katalin, 343 oldal, 19,50 Ft)
E kötet költői verseikkel a valóság átalakításában akarnak részt vállalni. A valóság átalakításának kérdéseit pedig a munkásosztály szemszögéből nézik, annak érdekeivel vállalnak közösséget. A szocializmus további előretörésének segítségében látják tehát a vajúdó világ problémáinak egyeden megoldását.
A tettes ismeretlen (Ranódy László – 1957-ben készült)
Csendes otthon (Bán Frigyes – 1957-ben készült)
Égi madár (Fehér Imre – 1957-ben készült)
Cimborák (Homoki-Nagy István)
Vasvirág (Herskó János)
Fekete szem éjszakája (Keleti Márton)
Sóbálvány (Várkonyi Zoltán)
Micsoda éjszaka (Révész György)
Csempészek (Máriássy Félix)
Édes Anna (Fábri Zoltán)
Don Juan legutolsó kalandja (Keleti Márton)
Razzia <
„A történelmet nem lehet elgondolni, csak átélni lehet” – írja Bergson.
1958. június 16-a előtt egy nappal, vasárnap néztem meg a Május 1. moziban a Szállnak a darvakat, hogy másnap az iskolában tájékozott és okos lehessek. (Tanulni már nem kellett, a bizonyítványokat lezárták, épp az évzáróra próbáltuk a színjátszókörben az 1919. május című novellából készült egyfelvonásost.
A szocializmus emberi kvarca
Regéczy-Nagy László, az angol nagykövetség gépkocsivezetője, aki 1958. augusztus 2-án Bibó István és Göncz Árpád mögött harmadrendű vádlottként 15 évet kapott Nagy Imre írásainak külföldre juttatásában való közreműködéséért:
…elvittek pszichológiai vizsgálatra, ahol két alighanem belügyis pszichológus unatkozott, és ütögette rá a pecsétet, úgy láttam, mindenkinek az igazolványára, hogy akasztható. /…/… egyik pszichológus azt mondja, látom itt a peranyagából, hogy maga református. Komolyan is veszi? Hiszi?
Bevezető
Az 1956. november 4-i szovjet beavatkozást követően, a szovjet csapatok árnyékában és támogatásával sorra alakultak, főleg vidéken, az úgynevezett karhatalmi egységek. Ezek többsége spontán” állott össze a forradalom napjaiban szétszaladt volt államvédelmisekből, helyi kommunistákból és lumpen elemekből. Kezdetben semmilyen törvényi felhatalmazással nem rendelkeztek, nem volt egységes fegyverzetük és ruházatuk, nem viseltek rangjelzést és az alakulaton belüli hierarchia sem volt pontosan szabályozva.
1958. jan. 18. Szénási Géza legfőbb ügyész vádat emel Nagy Imre és társai ellen.
1958. jan. 24. Budapesten átadják a Széchenyi-hegyi televíziós nagyadót.
1958. jan. 28. Kádár János helyett Münnich Ferencet nevezik ki a Minisztertanács elnökévé. Kádárt és Kállai Gyulát államminiszterré, Benke Valériát művelődésügyi miniszterré nevezik ki.
1958. febr. 1. A Népszabadság évfolyamainak számát 1956. október helyett a Szabad Nép megjelenésétől számítják, így a III. évfolyam 26. szám után a XVI. évfolyam 27. szám következik.
1958-ban hajtották végre a legtöbb halálos ítéletet a forradalommal és a szabadságharccal kapcsolatos cselekményekért. A 232-ből 96-ot.
Ebben az évben már csak egy per volt, amelyben fellebbezési lehetőség nélkül ítélkeztek: Nagy Imre és társainak pere. Ebben a perben, mint tudjuk, négy halálos ítéletet hozott Vida Ferenc.
A másodfokon született 92 halálos ítélet több mint felét három bíró jegyezte:
Szimler János hadbíró alezredes: 21 ítélet,
Ledényi Ferenc hadbíró ezredes: 20 ítélet,
Borbély János: 16 ítélet.
1957 beköszöntét ’56 szilveszterén szűk baráti társaságban töltöttük, kivárva a hajnalt, hogy a kijárási tilalom lejártával hazasétáljunk.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét