Skip to main content

Beszélő évek – 1986

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

…a csernobili katasztrófa hatásairól és az eseménnyel kapcsolatos tájékoztatásról


A csernobili szerencsétlenség bejelentése után egy héttel a budapestiek háromnegyed része ezt tartotta az elmúlt hetek legfontosabb eseményének, és még három héttel később is ez foglalkoztatta leginkább az embereket. A budapestiek több mint kétharmad részének információéhsége is jelentős mértékben növekedett ezekben a hetekben, az átlagosnál sokkal jobban figyeltek a hírekre. A megkérdezettek több mint egyharmada rendszeresen hallgatta külföldi rádióadók híradásait is ezekben a napokban; legtöbben (26 százalék) a SZER, 8-8 százalék a BBC és az Amerika hangja híradásait követte nyomon.

IM-Slágertükör


1. Demjén Ferenc: Szerelem első vérig – (1)

2. Dolly Roll: Mexikó – (8)

3. Napoleon Boulevard: Kérlek, ne félj – (–)

4. Első Emelet: Idegenek a városban – (6)

5. Karácsony János: Kövess engem – (11)

6. Révész Sándor: Vigyázz a madárra – (9)

7. Bikini: Indokolatlan jókedv – (2)

8. Hobo Blues Band: 6 : 3 – (–)

9. Satöbbi: James Bond – (–)

10. Lord: Csakis a lényeg – (18)

11. Pataki–D.




















Az 1986-ban bemutatott magyar filmek


Agitátorok (Magyar Dezső, 1969 – a Játékfilmszemlén mutatják be)

Akli Miklós (Révész György)

Az elvarázsolt dollár (Bujtor István)

Bábolna (Sára Sándor – dokumentumfilm)

Egészséges erotika (Tímár Péter)

Első kétszáz évem (Maár Gyula)

Embriók (Zolnay Pál)

Falfúró (Szomjas György)

Hülyeség nem akadály (Xantus János)

Idő van (Gothár Péter)

Képvadászok (Szurdi András, Szurdi Miklós)
























Varga Balázs: Kovbojok és falfúrók

1986 filmjei


A mind nyilvánvalóbbá váló pénzhiány és a filmgyártás 1985-ös átszervezése okozta zűrzavar igen lassan oldódott. Az 1986-os évet az anyagi és szellemi válságról folytatott viták kísérték. A vállalkozó az év jó néhány magyar filmjének főhőse volt. A Játékfilmszemle fődíját, először a szemlék történetében, dokumentumfilm kapta, Sára Sándor több mint tízórás filmfolyama, a Bábolna. Schiffer Pál filmje, a Kovbojok pedig a társadalmi zsűri különdíja mellett a szakmai zsűri díjait nyerte.

Nánay István: Ez van, nincs más


Zenés művek ritkán szoktak politikai indulatokat kavarni, de ’86-ban ez is megtörtént. Szolnokon a Táncdalfesztivál ’66, Kaposváron a Munkásoperett látszólag a nosztalgia jegyében született, mindkettő azokat a hatvanas éveket idézte fel, amely az emberek többsége számára az enyhülés kezdetét jelentette. A szolnoki darabot az a Schwajda György jegyezte íróként, aki korábbi darabjaiban az aktuális valóságot a groteszk műfaján belül kegyetlen élességgel, fájdalommal és szarkazmussal ostorozta.

Boros Géza: Köztéri művészet Magyarországon I–II.


I. GALÁNTAI GYÖRGY TŰZSZOBOR CÍMŰ SZOBRÁNAK KÁLVÁRIÁJA (1985–1991)


A szocializmus bürokratikus rendszerében külön rendszabályok és hivatalok őrködtek a képzőművészeti alkotások köztérre kerülése felett. Az engedélyezési rendszer nemcsak politikai szűrőt, hanem a művészi szabadság korlátozását is jelentette. A fennálló rendszer „kipróbálására”, a nyilvánosság kereteinek tágítására tett kísérletet Galántai György képzőművész, amikor 1985. július 12-én a Budapest, Kavics utca 3. szám alatti műterme előtt engedély nélkül felállította Tűzszobor című alkotását.

Kalmár Melinda: Teljes vagy egész

Két könyv 1986-ban – Nádas Péter: Emlékiratok könyve és Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

  
Most már, az utókorrá alakult rálátás könnyed mindentudásával olvasva, azt látom, hogy Mészöly Miklós, a nyolcvanas évek prózájának legnagyobb hatású író-teoretikusa biztos ösztönnel és higgadt tudattal jósolta meg a közelgő prózairodalmi fordulatot azokban a töredék elméleti fejtegetésekben, amelyek 1980-ban jelentek meg az Érintések című kötetben.

Kovácsy Tibor: A Palme-gyilkosság


1986. február 28-án meggyilkolták Olof Palme svéd miniszterelnököt. Az 59 esztendős kormányfő és felesége moziban töltötte a péntek estét. A Mozart fivérek című új svéd filmet nézték meg hirtelen ötlettől vezérelve Stockholm belvárosában. Még csak helyet sem foglaltak előre, sorban álltak a pénztárnál, aztán beültek a nézőtérre. Gyalogszerrel indultak hazafelé, amikor a gyilkos közvetlen közelről több lövést adott le Palméra, majd a környező szűk mellékutcákon át elmenekült. A miniszterelnök szinte azonnal meghalt, felesége könnyebben megsebesült.

Dokumentum


Szigorúan titkos
2. pld.

SZKP KB

Előzetes intézkedések A. D. Szaharov ellenséges tevékenységének megakadályozására

Szaharov akadémikus, aki a szocialista rend meggyőződéses ellenfele, több mint 10 éve folytat aknamunkát a szovjet állam ellen.







Alekszandr Gribanov: Andrej Szaharov száműzetésének kezdete és vége


1980. január 3-án a Die Welt tudósítója telefoninterjút készített Andrej Szaharovval Afganisztán szovjet megszállásáról. Egyebek közt azt kérdezte tőle: lehetségesnek tartja-e, hogy a világ bojkottálni fogja az abban az évben Moszkvában rendezendő olimpiai játékokat? „Az olimpiai játékok ókori hagyománya szerint – hangzott Szaharov válasza – az olimpia idejére felfüggesztik a háborúskodást. Úgy gondolom, a Szovjetuniónak ki kell vonni csapatait Afganisztánból, ez rendkívül fontos a világ, az egész emberiség számára.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon