Skip to main content

Beszélő évek – 1999

Lázár Antal


1941-ben született Győrben

1966-ban fejezte be tanulmányait a BME Építész Karán

1970–72: mesterképzős hallgató

1973 Műszaki Egyetem, Braunschweig, Walter Henn vendéghallgatója

1966–85 Iparterv Építésziroda munkatársa

1974 Ybl Miklós-díj

1985 Constructa Díj, Hannover

1985–86 a Materv építész ügyvezető igazgatója

1987-től oktató a budapesti Műszaki Egyetemen

1988 Reitter-díj

1990 óta az A&D Studio építész ügyvezető igazgatója

Jelentősebb munkák:

1970–72 Domus Bú
























Reimholz Péter



1942-ben született Budapesten

1966-ban fejezte be építészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán

1970–72 mesterképzős hallgató

1966–85 az Iparterv Építésziroda munkatársa

1974– ben és 1988-ban Ybl Miklós-díjat kap

1983 az Iparművészeti Főiskola oktatója

1986-tól a Materv Építésziroda Kft. munkatársa

1987-től docens a Mesterképzőn

1990 óta a Materv Kft.















Nagy Bálint: Az mi?

Lázár Antal és Reimholz Péter műve a Hungária körúton


„Egy épületnek érzékeltetnie kell, mi mozgatta meg korát!”
Jean Nouvel

A homo sapiens a barlang használatbavételével fejlődése szempontjából döntő lépést tett. A barlang fix pont a természeti környezetben, általa a környező térség meghatározhatóvá válik. A szilárd barlang védelmet jelent a természeti környezetből származó veszélyek ellen, és ez a biztonság a személyiség kialakulását alapvetően befolyásolja. A belső, üres tér lehetővé teszi az absztrakt gondolkodás, az elvont ideák kialakulását.



Kemény István: Az égi és a földi szál

Háy János Xanadujáról


1.



„A tenger olyan volt, mint a kenőcs, apró hullámai falták a napot... Mintha aranypénzek pattognának a vízen. A velencei kereskedőket... ez hajtja újabb és újabb utakra, ez a pénzpattogás. Mikor hazaérnek, a megszerzett vagyont egy nagy kék bársonyra szórják, döntik a zsákokból az aranytallérokat a többi mellé, s odahívják az asszonyt is.



– No, hasonlít már? – kérdezik ijedten, de az asszony csak legyint:


– Hát nem látod, az a sarka még csupa kék.”


2.


Mi az, érett férfinak lenni ma, Magyarországon?



Schein Gábor: „A belátható, változékony messzeséget”

Szijj Ferenc: Kéregtorony


Szijj Ferenc első verseskötetének, A lassú élet titkának megjelenése (1990) az akkori fiatal magyar irodalom egyik legjelentősebb eseménye volt. Poétikailag rendkívül intenzív, sok irányba szerteágazó képet mutatott, és izgalmas módon továbbgondolva felvonultatta mindazokat az eljárásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben a klasszikus, önmagát maradéktalanul beteljesítő konstrukcióként értett verseszmény megbontására kialakultak.

Lajos Sándor: Mintha vezetné valami a kezüket


1999-ben sok csalódással kellett szembenézni a magyar színházi életben (is). Igaz, a rendszerváltással nem dőlt össze a korábbi színházi rendszer, és akárhogyan is nézzük, ez komoly eredménynek tekinthető. Viszont az összedőlés megakadályozására tett erőfeszítések megakadályoztak sok olyan változást, amelyeknek egy évtized alatt bármilyen időkben, akár „békeidőkben” is végbe kellett volna menniük, nemhogy olyankor, amikor alapjaiban változott meg nemcsak a társadalom, de a mindennapi életmód, ezen belül a kultúra fogyasztásának hogyanja is.

Varga Balázs: Farce és faarc

Jancsó Miklós: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten


Mondókával és lövöldözéssel, egy kicsavart népi rigmussal és egy család szisztematikus kiirtásával kezdődik Jancsó Miklós két évvel ezelőtti filmje. A Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten minden tizedik percében előkerül egy pisztoly, és minden ötödik percében elhangzik egy anekdota. Temetőben nyitunk és temetőben zárunk, tisztes halomban sorakoznak a hullák, de a halálokkal csak a feltámadások száma vetekedik, ahogy azt már megszoktuk Jancsónál.

Kovácsy Tibor: Kuba: helyben járás mindhalálig


Ki hitte volna tíz évvel ezelőtt, hogy Fidel Castro rendszere képes lesz fennmaradni – akárcsak egy-két évig is –, miután összeomlott a Szovjetunió és tábora! Most pedig immár egy egész évtizede, hogy a kubai rezsim, ha nehezen is, de önerőből túléli egykori támogatóit, életben tartóit, és semmi jele, hogy erőinek végére érne. A kilencvenes évek első felét az új gazdasági körülményekhez való alkalmazkodásra fordította az ország, az utóbbi esztendőket pedig annak a bemutatására, hogy nincs az a kényszer, amely rábírhatná a politikai átalakulásra.

Peregi Tamás: Kronológia – 1999


jan. 1. Az Európai Unió 11 tagállamában hivatalos valutaként életbe lép az euró.

Magyarországon ismét alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyermekgondozási támogatás és az anyasági ellátás.

jan. 4. Sztrájkba kezd a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, ezúttal a másik két vasúti szakszervezet nem csatlakozik hozzájuk. A munkaügyi bíróság első fokon jogellenesnek ítéli a munkabeszüntetést, így az be is fejeződik, később azonban a Legfelsőbb Bíróság ezt felülbírálja, ezért a vasutasok újabb hosszú tárgyalásokba kezdenek a nyáron.

jan.






Neményi László: 1999

Neményi László


Az már 1998 őszére napnál világosabbá vált, hogy a Fidesz véresen komolyan gondolja a „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás” jelszavát. Az sem maradt titok, hogy célkitűzései megvalósítása érdekében nem fog válogatni az eszközökben sem. Innen nézve 1999 a belpolitikában valóban újat nem hozott. Annak lehettünk tanúi, hogy a Fidesz tényleg agresszív elszántsággal dolgozik stratégiai célkitűzései megvalósításán, és eközben tényleg nem válogat az eszközökben. Meg annak, ami ebből következett.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon