Skip to main content

Kisebbségben

Levél Erdélyből


Marosvásárhely, ’85. II. 8.

Kedves Feri!

Most is rózsaszín papírívre írom levelem, mivel még tart a mappámból! Ha tetszik a rózsaszín akkor, igyekszem, hogy mindig ilyenre írjam levelem. Persze ez nem Tőllem függ, mivel eddig csak sárga mappa volt, most megjelent a rózsaszínű is, de ha el fog fogyni akkor... – nem lesz és nem tudom, hogy milyen színűt fognak árulni. De megnyugtatlak, vásároltam még egy rózsaszín mappát. Úgyhogy írhatom a rózsaszín leveleket. Megismerkedésünk, csak az Én részemről lehetetlen, mivel nem tudok külföldre utazni.




Ipolyi Lajos: Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!

Madách-ünnepségek Szlovákiában


Előjegyzési naptáramba két hónappal előre bevezetem az év 38. hetének érdekesebb programjai közé: Madách-ünnepségek Nagykürtösön és Alsósztregován. Az előzetes hírt a Magyar Nemzet egyik nyári száma közölte; ott találkoztam először és utoljára a vastag betűs hírcímmel: szeptember 17. és 24.

A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportjának levele Ján Carnogurskyhoz


Tisztelt
Carnogursky úr!

Engedje meg, hogy megköszönjük Önnek és barátainak a támogatást, melyet a fogva tartott Duray Miklósnak nyújtottak. Hasonló gesztusok fájdalmasan hiányoznak nemzeteink kapcsolatából. Ilyen gesztusok teremthetnék meg és mélyíthetnék el azt a bizalmat, amely elengedhetetlenül szükséges közép-európai helyzetünkből fakadó problémáink megoldásához.

Király Károly, Szőcs Géza: Javaslat egy kisebbségi világszervezet létrehozására


Azzal a javaslattal fordulunk az ENSZ-hez, hogy saját égisze alatt vesse meg egy olyan intézményrendszer alapjait, melynek célja: a világ valamennyi nemzeti kisebbsége érdekeinek elvi képviselete, valamint hozzájárulás e közösségek egyenértékűség- és egyenjogúságtudat által definiált jellegzetes énképének kialakításához; hozzájárulás a helyzetükből következő hasonlóságok, valamint pozitív lehetőségek fölismeréséhez és tudatosításához, egyszóval a kölcsönös tájékoztatáshoz és megismeréshez – ahhoz, hogy a világ nemzeti kisebbségei több figyelemmel, reménnyel és bizalommal forduljanak egymá

Szőcs Géza: Két beadvány az RKP Központi Bizottságához


A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának


Alulírott Szőcs Géza költő, újságíró, teljes jogú román állampolgár, annak a programjavaslatnak egyik megfogalmazója, melyet a romániai magyarság sorsát féltve, de a román nép történelmi-erkölcsi érdekeit és a kelet-európai népek egymáshoz való közeledésének fontosságát is szem előtt tartva, 1982 őszén két társammal együtt intéztünk a madridi biztonsági konferenciához,

  • Tovább
  • Tamás Gáspár Miklós: A nemzeti függetlenség eszméje és a kisebbségi probléma

    (Elvont vizsgálódás)


    Mészöly Miklósnak barátsággal, ellenkezéssel

    Nemzeti függetlenségről akkor lehet szó, ha vannak nemzetállamok. A nemzetállam akkor felel meg történelmileg kialakult fogalmának, ha a nemzet – az államnemzet – azoknak a nőknek és férfiaknak az összessége, akik az illető állam hatalma alatt állnak. Világos, hogy ez a meghatározás körben forgó. A hibás körből úgy lehet kijutni, hogy a nemzetállam szuverenitásának igazolása végett a nemzetnek mint államalkotó entitásnak a leírását újabb jegyekkel bővítjük ki.


    Erdélyi Árpád–Tegzes András [Nagy György]: A romániai magyar értelmiség jelenéről – jövőjéért

    Íródott Erdélyben, 1983-ban


    Egy kisebb népcsoport társadalmi helyzete a jelenben és a fejlődési lehetősége nagymértékben attól függ, milyen széles értelmiségi réteggel rendelkezik, illetve hogy a többségi nép szolgálatában álló hatalmi intézmények hozzáférhetővé teszik-e számára vagy sem a szellemi tevékenységterületeket. Megfelelő értelmiségi réteg nélkül egyetlen kisebbségi népcsoport sem tud magas szintű saját kultúrát megteremteni és fenntartani, magas szintű saját kultúra nélkül pedig nem tud a rá nehezedő elnemzetlenítő törekvéseknek hosszabb ideig ellenállni.

    [Kőszeg Ferenc]: Magyarország és a romániai kivándorlási törvény


    Nicolae Ceausescu életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Románia állampolgárait: a Conducator országát többé nem lehet véglegesen elhagyni. A szabad költözködés jogát a nyugdíjasok privilégiumává varázsoló törvényerejű rendelet szövegét magyarul a bukaresti Előre 1982. november 7-i száma közölte. Legfontosabb, 2.

    Tájékoztató Duray Miklós ügyéről


    Duray Miklós geológus (sz. 1944) a csehszlovákiai magyar értelmiség kiemelkedő alakja. Az 1968-as demokratikus nyitás idején a magyar ifjúsági mozgalmak egyik vezetője. A megváltozott körülmények között is sokoldalú tevékenységet fejt ki a csehszlovákiai magyarság szellemi életében. Több tanulmányt írt a kisebbségi problémákról, a magyar kisebbség helyzetéről; egyik ilyen írása a Bibó-emlékkönyvben olvasható.

    1982. június 3-án civil ruhás nyomozók jelentek meg Duray pozsonyi munkahelyén, átkutatták hivatali szobáját, majd otthonában is házkutatást tartottak.


    Beszélő-beszélgetés Duray Miklóssal


    Egy évvel ezelőtt vizsgálati fogságban voltál[SZJ] a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságában kifejtett tevékenységed miatt.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon