Skip to main content

Kultúra

Talált tárgyak: Sto gyelaty?

Betűhív részletek a polgári körök ötletkatalógusából


A polgári körök gyakran kérdezik tolünk: mi a feladat? Mitévok legyünk? Mit kell csinálni?

Ezzel a kis ötletkatalógussal – amely reményeink szerint hamarosan szerkesztett, nyomtatott formában is napvilágot lát – ebben szeretnénk segíteni. Pontosabban segítünk egymásnak, hiszen a listát a polgári köröktol beérkezo pályázatok alapján állítottuk össze. Ez a katalógus nem lezárt; azt további ötletekkel bárki gazdagíthatja.


Mecseki Rita Eszter [Petőcz András]: Nőtincsi reg

Költői kérdés


„Szemedre hányják, hogy közel merészkedsz,
mint a csillag a fenyőfák hegyéhez

(...)

Himbál az Idő: önjogán nemes lét.
Tűhegynyi karca az egyetemesség.


Elférek én ott? Meddig kell itt lengnem?”

Gergely Ágnes: Fenyőtű


„Szeretem a reggelt.
Mikor a jegenyék sudarára
Legelébb esik a
Születő nap arany sugára
S kiderül a vidék
(...)







Ah, az est!
Bágyad akkor elme, test;
Hazaszáll a megtört lélek;
Nő a lombárny...














Parák Andrea grafikus, tipográfus



1994-től My Way Stúdió Kft.

1991 Magyar Iparművészeti Főiskola, diploma

Kiállítások: Pécs 1994 / Computer-grafika 1994 / Szeged, „Szemzene” 1991 / Tölgyfa Galéria 1992 Simplon, Groningen, Hollandia 1991. Fontosabb munkái: Euroleasing, Corvinbank, Agrimpex, Plaza Centers, Zwack Unicum, K&H Bank, Magyar-francia Galéria; Inter-Európa Bank, Gordon & Webster, Orecontact AB., SCD Group, Magház grafikai arculat.





Molnár Farkas (Pécs, 1897 – Budapest, 1945)


1945
 Lotz Károly utcai lakásukat ért bombatalálatban megsebesül, és pár nappal később sérüléseibe belehal.

1939 a Mérnöki Kamara visszaveszi tagjai sorába. A „nemzeti radikális” Országépítés című lap szerkesztőbizottságának tagja, a lappal közösen kidolgozza egy kísérleti szövetkezeti falu tervét.

1938 a Mérnöki Kamara 1932-es kiállítása miatt ismét eljárást indít ellene és kizárja. Részt vesz a CIAM 1938-as kelet-európai kongresszusán, majd hazatérése után feloszlatja a csoportot.



Janáky István (63)



2002 Magyar Iparművészeti Egyetem, docens

2001 Soros Alkotói Díj

1999 munkásságáról A hely címen könyv jelenik meg

1999 DLA

1998–tól főleg családi házak tervezésével foglalkozik

1990 Ybl Miklós-díj

1974-től a MÉSZ Mesteriskola vezető építésze

1970–72 MÉSZ Mesteriskola

1963–99 az IPARTERV munkatársa

1956–61 BME Építészmérnöki Kar



















Mezei Ottó: A bauhaustól a posztmodernig

Molnár Farkas kiállítása az N&n galériában
N&n galéria


Molnár Farkas (1897–1945) a hazai építészkörökben – gondolom – a Bauhaus-építészet, a klasszikus funkcionalizmus mestereként ismeretes, aki képzettségét – ráadásul – az akkor még weimari székhelyű intézményben szerezte. Építészi munkásságát számos – részben elpusztul vagy átalakított, korabeli fotókról ismert – családi, illetve társasház őrzi.

Janesch Péter (50)



1996–2001 Építész Mesteriskola, vezető építész

1990–91 Tokai University, Japán, ösztöndíjas kutató

1989–től JBA ügyvezető

1987–89 Magyar Iparművészeti Egyetem Mesterképző Intézete, meghívott oktató

1986–88 MÉSZ Mesteriskola, demonstrátor

1986–87 BME középület-tervezési tanszék, meghívott oktató

1984–86 MÉSZ Mesteriskola

1982–83 Római Katolikus Hittudományi Akadémia

1973–79 Magyar Iparművészeti Főiskola, építész, belsőépítész szak

1972–73 Faipari Szakmunkásképző, asztalosipari tanuló



















Dobai János (50)



2002-től Magyar Iparművészeti Egyetem, DLA, témavezető mester

1999-től BME Építészmérnöki Kar, ipari és mezőgazdasági épülettervezés tanszék, adjunktus

1993– Dobai Építésziroda Kft.

1990 Ybl-díj a székesfehérvári CD-gyár tervezéséért

1987–92 MATERV

1980–87 IPARTERV

1980–82 MÉSZ Mesteriskola

1979–80 ÉSZAKTERV, Miskolc

1977–79 IPARTERV, Gulyás Zoltán munkatársa

1972–77 BME Építészmérnöki Kar



















Megyik János (64)


1956–1960
 Képzőművészeti Akadémia, Bécs, festő szak

Tanárok: R. Ch. Andersen, J. Dobrowsky, H.

Nagy Gabriella: A vágás helye

Költői kérdés


„Mégis élünk. Így harmincöt évre
(nincs több előttünk) arra kés a lét,
hogy belevágjunk egyszer már: mi végre
születtünk, és ha meghalunk, miképp?”
(Nemes Nagy Ágnes:



 A reményhez)

Rafinált nő ez a Nemes Nagy. Hogyan lehet ilyen óraműpontosan – remény fedőnév alatt, reménytelent sugallva – rákérdezni halált megvető bátorsággal, mit bátorsággal, vakmerőn mindannyiunk létének középpontjára? Vagyis a reménytelen reményre, így egyben?

Megriadok. Miféle sorok ezek? Hogy „mi végre élünk”, meg ilyesmi? Avégre vagy a végre.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon