Skip to main content

Néző-pont

solt: A titokgazda


Szabad György, az Országgyűlés elnöke és dr. Boross Péter belügyminiszter igen elmés helyzetet teremtett. Alkottatott egy – feltehetően vaskos – dosszié, amely többek között Boross Péter tevékenységét van hivatva feltárni.

Kőszeg Ferenc: Olvasóinkhoz


„A Beszélő szerkesztőségében nincsenek telexgépek, tudósítóit nem tudja újságíró-igazolvánnyal a helyszínre küldeni. Csak akkor lesz miről beszélnie, ha olvasói a segítségére sietnek” – ezt Kis János írta 1981 őszén, a szamizdat-Beszélő első számának beköszöntőjében.

Azóta többször is az olvasókhoz kellett fordulnunk – s nemcsak hírekért, eszmei szolidaritásért. A piacgazdaság keményebb ellenfélnek bizonyult, mint a lebomló pártállam.


eö [Eörsi János]: Földön járni, felemelkedni


„Földönjáró gazdaságpolitikát – hogy felemelkedhessünk!” – ez volt a mottója a szabad demokraták vasárnapi, népes hallgatóság figyelme mellett megrendezett konferenciájának. A „földönjárás” több jelentést sugall. Jelenti először is, hogy az SZDSZ nem azt gondolja magáról, mint Joszif Visszárionovics, hogy tudniillik különleges anyagból gyúrták volna. Véleményünk szerint e felhang egy túlzottan védekező alapállást sugall, nem érdemes annyit foglalkozni a kifacsart lelkű ellenfelekkel, ámbár kétségtelenül nem könnyű megkerülni őket.

lt [Solt Ottilia]: Az elnök életrajza


Nem tagadjuk, hűséges és figyelmes olvasóink előtt hiába is tagadnánk, hogy a Beszélőben szeretjük köztársaságunk múlt héten újraválasztott elnökét. Mikor Göncz Árpád a politikai nyilvánosság első vonalába lépett, a mi beszélős közösségünk ízlése és értékei szerint hibátlanul szólalt meg, pont úgy, ahogy kellett. S minden jel szerint így volt vele a nagy többség.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon