Skip to main content

Néző-pont

solt: Hidegvérrel


Hátborzongató gyilkosságok sokkolják Dél-Magyarország lakosságát. Kecskeméten, Orosházán s legutóbb Szegeden – de nem messze onnan, a déli határ túloldalán, Szabadkán és Palicson is – családokat irtanak ki hidegvérű szörnyetegek. Kacziba Antal bűnügyi főigazgató titkosszolgálati jogosítványokat igényel a rendőrségnek.

Tanács Istvánnak a Népszabadságban a géppisztolyos szegedi családirtásról az jut eszébe, hogy Magyarországon nem érdemes szorgos munkával vagyont szerezni, mert nincs hová legálisan befektetni az összegürizett pénzt, s ráadásul megölik érte az embert.


solt: Erisz almája


Január 17-én a köztársasági elnök szóvivője közölte, hogy az elnök még nem döntött a választások időpontja felől. Bár Antall József halála után tárgyalt a parlamenti pártokkal, és szóba került a választások kívánatos időpontja is, lehetséges, hogy újabb tárgyalássorozatot folytat a pártvezetőkkel, mielőtt az időpontot kijelöli. Január 17-én, 18-án és 19-én a parlamenti pártvezetők sorjában találkoztak Boross Péter miniszterelnökkel, s ezen a tárgyalássorozaton is szóba került a választások időpontja.

(kőszeg): Víg napjaink


Az SZDSZ ötéves – idén már hat! – történetében voltak jókedélyű és voltak borongós köz- meg küldöttgyűlések. Jókedélyű volt például az alakuló közgyűlés 1988. november 13-án, vagy az, amikor a tagság 1989 tavaszán, két fordulóban elfogadta a Rendszerváltás programját. Voltak aztán borús küldöttgyűlések, borús volt az 1990. áprilisi, hiszen vesztettünk a választáson. De azért ennek is akadtak derűs pillanatai. Például az, amikor a küldöttek közfelkiáltással az SZDSZ elnökévé választották Kis Jánost.

révész: Kármesterkurzus


Nemzeti értékeink nehezen fogják túlélni a nemzeti értékeink iránt elkötelezett kultuszkáderek uralmát. A magyar zeneművészet kiváltképp.

A magyar hangfelvételeket megmentették attól, hogy a világ egyik legnagyobb cégén keresztül szétterítsék őket a világpiacon, s az egyik legkitűnőbb magyar orgonistát rávették arra, hogy azzal a két kezével, amely az orgonán nemzeti érték, szétrombolja a nemzeti hanglemezkiadást.


Kőszeg Ferenc: Erős, erősebb, legerősebb


Akkor miért nem ezt mondja? – kérdezte egy freudista Vas Istvánt, amikor az ifjú költő a mélylélektan szakkifejezéseit segítségül híva magyarázta el neki, miről is szól Arany János Keveháza című elbeszélő költeménye.

Orbán Viktor azt mondta, amit mondott. Esetében inkább az szorul analízisre, miért értelmezték a kijelentését így vagy amúgy.


eö [Eörsi János]: Elveszett illúziók


Karácsony előtt, a választási törvény módosítása során a parlament – az előzetes beharangozások ellenére – nem adott önálló és kedvezményes parlamenti képviseleti jogot a nemzetiségi, kisebbségi szervezeteknek.

Iványi Gábor: Magnificat


Ideje lenne már a Gyermekről és a születésről is beszélnünk, hiszen bármi történt is, itt állunk karácsony küszöbén.

Kőszeg Ferenc: Ananké


1989 tavaszán szűkebb baráti, szakmai körén kívül senki sem ismerte; neve, ez a tiszteletre méltó történeti név, túlságosan mindennapos volt ahhoz, hogy kapcsolatot sejtessen a múzeumigazgató és a menekültek legendás segítője között. Magam, aki alkalmi helyettesítőként vettem részt olykor az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, elképedtem, milyen odaadóan hallgatnak egy számomra még ismeretlen férfi szavára a történelmi pártok addig összevissza locsogó képviselői, s ő milyen mesterien pingpongozik a fejük felett Tölgyessy Péterrel.

F. Havas Gábor: Közhasznú kényszer


A tavaly decemberben megalkotott szociális törvény többek között meghatározta a tartós munkanélküliek segélyezésének feltételeit is. Kimondta, hogy azokat a munkanélkülieket, akik járadékra már nem jogosultak, de továbbra sem tudnak elhelyezkedni, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, szerény összegű (az induláskor 5120 Ft-os) jövedelempótló támogatás illeti meg.

kőszeg: Szavazások


A kormány befordult a célegyenesbe. Bár a végső szavazás még hátravan, a fejezeti főösszegek, a sarokszámok november 30-i elfogadásával a parlamenti többség jóváhagyta az 1994. évi költségvetést. Ha igaz az, hogy a költségvetési szavazás évről évre bizalmi szavazás, el kell ismernünk: a volt szocialista tábor legidősebb kormánya negyedszer is bizalmat kapott.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon