Skip to main content

Néző-pont

–lt [Solt Ottilia]: Stefka Titusz


Lusta vagyok ebben a melegben akkurátusan végiggondolni a hasonlatot, ki itt a török, és milyen várat is véd meg az új Dugovics Titusz. De az biztos, hogy a legutóbbi A Hétben, melyet mint megbízott főszerkesztő, már ő jegyzett; Stefka István a feneketlen mélységbe ugró hős halálraszántságát tanúsította bocsánatkérő, bár picit dacos tekintettel, szomorú, de rettenthetetlen csokornyakkendője fölött. Nem kezdett el ügyeskedni, nem kezdett el helyezkedni, ahogyan néhány kaján rosszakarója várta, hanem mondta-mondta szívhez szóló gyászbeszédét a Gonoszok által halálra – mit halálra?

efhá [F. Havas Gábor]: Tizennégy szék


Nincs még meg a leendő kormánytagok véglegesnek tekinthető, hivatalos listája, de a névsor lényegében összeállt, jelentős változás már aligha várható. Három tárca jut a szabad demokratáknak (belügy: Kuncze Gábor, művelődésügy: Fodor Gábor, infrastruktúra: Lotz Károly), az összes többi a szocialisták zsákmánya. Ha a kormányfőt és a biztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert is számításba vesszük, akkor a 14 helyből 11. Az SZDSZ szemszögéből nem sokkal rosszabb arány ez, mint amit a választási eredmények diktálnak. Igaz, nem erről volt szó.

Kőszeg Ferenc: A kormány jön, a szerkesztő megy


A Beszélő szerkesztőségét Göncz Árpád „az 1956-os forradalom szellemiségének ápolásában” kifejtett munkássága elismeréseként Nagy Imre Emlékplakettel tüntette ki. A kitüntetés persze a régi, az engedély nélkül, szamizdatként megjelent Beszélő szerkesztőségének szólt, Kis Jánosnak és szerkesztőtársainak: Haraszti Miklósnak, Nagy Bálintnak, Petri Györgynek, Solt Ottiliának, Szilágyi Sándornak és végezetül e sorok írójának. Dicsősége és melege azonban átsugárzik a Beszélő mai szerkesztőire is.

–solt: Magyar télben zekét!


(A Böszörményi úton 1993 nyarán graffitik jelentek meg: „Magyar ellenzéket!” A „nép” helyenként átfestette így: „Magyar télben zekét!”)

Nem szeretnénk, ha az MDF elenyészne.

Végigviaskodtuk vele az elmúlt négy évet – na meg részben az azt megelőző kettőt –, le akartuk győzni, mert elpuskázta a megismételhetetlen, prolongálhatatlan történelmi esélyt Magyarország gyors polgári átalakulására. Örülünk annak, hogy kétségbeejtő kísérlete a két háború közötti állami identitás feltámasztására csődöt mondott.




Zádori Zsolt: Hogyan kell nemet mondani?


Az Egyesült Államokban ennek a kérdésnek vaskos és sikeres köteteket szentelnek. Ez az írás viszont rövid. Amilyeneknek a koalíciós tárgyalásoknak kellene lenniük.

Mert most dönteni, s erről nyilatkozni kell. Az SZDSZ a hétvégi küldöttgyűlésén határoz arról, kormányra kíván-e lépni a szocialistákkal. A küldötteket nehéz helyzet elé állítja a hosszú ideje rájuk nehezedő nyomás. Az 54%-os MSZP-győzelem, úgy véltük, egyszer s mindenkorra véget vet a koalíciós reményeknek, félelmeknek. Ellenkezőleg: az SZDSZ látható vívódása csak növeli a nyomást.

Május 29.




Kiss Ilona: Sztyopa Lihogyejev vadászrepülője


Ha lesz újabb krími háború, Bulgakov derék varietéigazgatóját nem Woland repítené Jaltába, hanem rendes vadászrepülő.

És sokan azt mondják, igenis lesz újabb krími háború, sőt, Jurij Meskov, a Krím félsziget elnöke már hadat is üzent Kijevnek: március végén, az ukrán általános választások napján átállította az órát, kijeviről moszkvai időre. A múlt héten pedig kis híján eldördült az első lövés is: a krími parlament – az Oroszország-blokknak köszönhetően – törvénybe iktatta a Krími Köztársaság alkotmányának 1992. május 6-án elfogadott s eddig jégen tartott változatát.


Iványi Gábor: Új nyelv


Talán túl sem élnénk ezt az életet, ha nem volnának az ünnepek. Tőlem pedig jobb és több az utóbbi időben nem telik, minthogy egy-egy percre megállva és Önöket is feltartva a jeles napokat noteszukban vörös irónnal bekarikázzam.

Pünkösd gazdag üzeneteket hordoz. A „hetek ünnepé”-nek is nevezik. Az Ígéret Földjén mindig peszach második napján kezdődött az aratás. Naponta egy-egy kalászt félretettek, hetente a szálakat csokorba szedték, s mire a hét kötegből kévét köthettek, befejeződött az aratás.


Révész Sándor: …a nemzet nagysága előtt


Bibó szerint „az összes politikai ideológia között a nemzet ideológiájának, a patriotizmusnak van a legkevesebb sajátos eszmei tartalma, és ugyanakkor a legerősebb tényleges közösségi nyomatéka”.

1990-ben többek között ez a „közösségi nyomaték” tolta be a hatalomba azokat, akik a nemzet szót folyamatosan az ajkukon táncoltatták.

A történelmi betolódás után kiderült, hogy a nemes ajkakon üres fogalom táncol, amely az adott helyzetben nem hordoz semmi olyasféle sajátos tartalmat, ami a nemzet közlegénységét igazán érdekelné, amiben igazán érdekelt lenne.




Révész Sándor: Megbukott a nép


A nép levizsgázott a kereszténynemzetiek előtt, és megbukott, „…az ország lakossága bebizonyította, hogy nem érdemli meg a szabadságot.”„Magyarország polgárai elfordultak az érdemi politikától, felhagytak a gondolkodás luxusával…” – írja a Pesti Hírlap eredményhirdető vezércikke.

Az egész kereszténynemzeti kampány arra épült, hogy itt most nem a kormány vizsgázik, hanem a nép. Magyarságfelismerésből, eredményfelismerésből és pufajkásfelismerésből.


eö [Eörsi János]: Elsőfokú május elsejei ajándék


Április 22-én a Fővárosi Munkaügyi Bíróság – első fokon – törvénytelennek minősítette a rádiós „létszámleépítést”, egyszersmind jogosnak ismerte el az ezt megkontrázó szakszervezeti vétót.

Persze, mondhatnánk Boross-sal, nem kell túldimenzionálni az ügyet. Baross őrködik a dimenziók fölött, hangoztatván: vannak az országban tömegesebb, keservesebb sorsokat jelentő létszámleépítések. Csakugyan vannak: mégpedig olyanok is, amelyek törvényesre sikerednek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon