Skip to main content

Beck Tibor

Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1972


1972. jan. 4. Kurt Waldheim, az új ENSZ-főtitkár elfoglalja hivatalát.

1972. jan. 14. Almásfüzitőn felavatják a kibővített és felújított timföldgyárat.

1972. jan. 18. Az MSZMP KB határozata a kommunista művészetről megállapítja, hogy a szocialista eszmék hegemóniájának elérésében nagy szerepük van a művészeknek. Ugyanakkor a hatvanas évek művészetét elemezve arra a megállapításra jut, hogy művészkörökben divatos a kívülállás, a romantikus illúziók kergetése, a szkepticizmus és az újbaloldali türelmetlenség, amely ellen küzdeni kell.




Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1971


1971. január
Sík Endre „Vihar a levelet…” címmel megjelent emlékiratait, amely az 1930-as évek Szovjetuniójáról szól, szovjet utasításra bevonják a magyar könyvesboltokból.

A foglalkoztatottak létszámának növelése helyett a már alkalmazásban lévők bérének emelését támogatja az életbe lépő új közgazdasági szabályozórendszer. A televízióban megkezdődik az első monstre filmsorozat, John Galsworthy „Forsythe Saga” című regénye 26 részes tévéfilm-változatának sugárzása.

1971. jan. 3.



Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1968


1968. jan. 1. Kezdetét veszi az új gazdasági mechanizmus.

1968. jan. 2.
 Fokvárosban Christian Barnard végrehajtja második – ezúttal sikeres – szívátültetését.

1968. jan. 5.
 Alexander Dubceket választják a CSKP első titkárává.

1968. jan. 11
 . Az Egyesült Államokban hideghullám söpör végig, amely 76 áldozatot követel.

1968. jan. 21.
 Grönland felett lezuhan egy B–52-es típusú amerikai bombázógép, amelynek négy hidrogénbombája eltűnik.

1968. jan. 22.
 Kádár János és A.





Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1970


jan. 1. Népszámlálás kezdődik Magyarországon.

jan. 12.
 Líbiában Moamer el-Kadhafi, a Forradalmi Parancsnoki Tanács vezetője alakít kormányt.

jan. 14–15.
 Huszonnyolc európai kommunista és munkáspárt tanácskozása Moszkvában.

jan. 15.
 Magyarországot további három évre beválasztják az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa keretében működő, a nők helyzetével foglalkozó bizottságba.

jan.





Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1969


1969. jan. 1. Csehszlovákiában életbe lép a föderatív berendezkedés.

1969. jan. 4. Péter György, a KSH BM-kórházban, őrizetben tartott elnöke öngyilkosságot követ el.

1969. jan. 13. Magyar–szovjet történész vegyes bizottság alakul Budapesten.

1969. jan. 14. Bruce Reynoldsot, a nagy brit postarablás kitervelőjét 25 év fegyházra ítélik.

1969. jan. 16. Jan Palach cseh diák a szovjet megszállás elleni tiltakozásul élve elégeti magát a prágai Vencel téren.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1967


1967. január Bevezetik a gyermekgondozási segélyt, a gyest. 1967-ben a kereső nők 72%-a veszi igénybe a támogatást.

1967. jan. 12. Bemutatják a Sikátor című filmet. Rendezője Rényi Tamás.

1967. jan. 15. Venezuelában felavatják Dél-Amerika leghosszabb függőhídját (1678 m) az Orinoco folyó felett.

1967. jan. 23–25. A nyugatnémet külügyminiszter tárgyalásokat folytat Budapesten a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.

1967. jan. 24. Lindon B.








Beck Tibor, Germuska Pál: 1965 kronológiája


1965. jan. 5. A szovjetunióbeli németek visszakapják 1941-ben elvett állampolgári jogaikat, de a Volga-vidékre való visszatelepítésükről nem intézkednek.

1965. jan. 27.
 A Csehszlovák KP KB határozatot fogad el a gazdaságirányítási rendszer reformjáról.

1965. jan. 29.
 L. I. Brezsnyev háromnapos látogatásra érkezik Budapestre.

1965. február
 Csoóri Sándor Iszapeső című szociografikus kisregényét közli a Kortárs. A szovjet követség tiltakozására Csoórit egy év szilenciummal büntetik.

1965. febr.





Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1961


1961. jan. 5. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint Magyarország szántóterületének 82%-án szocialista nagyüzemek gazdálkodnak.

1961. jan. 8. Franciaországban és Algériában népszavazást tartanak, amellyel támogatják De Gaulle algériai politikáját.

1961. jan. 9. Londonban nagyszabású botrány robban ki, miután több szovjet kémet lelepleznek.

1961. jan. 29. Közzéteszik a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1958–1960 közti ötéves tervről.






Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1963


1963. jan. 15. A Lapkiadók Nemzetközi Szövetsége megismétli előző év májusi felhívását a magyar kormányhoz Bibó István szabadon bocsátása érdekében.

1963. jan. 17. A Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán vendégeskedő Hruscsov megtekinti a berlini falat.

1963. jan. 20. A Népszabadság „Erősítsük a nemzetközi kommunista mozgalmat” címmel ismerteti az MSZMP állásfoglalását a kommunista és munkáspártok egymáshoz fűződő viszonyáról.

1963. jan. 24. Minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé a trösztök alapítását.

1963.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1964


1964. január A londoni Népszava anyagi nehézségek miatt megszűnik. Beszünteti működését a brüsszeli Nagy Imre Intézet is. (Az intézet háromnyelvű folyóiratának utolsó száma 1963 végén jelent meg.)

1964. jan. 1.
 Megkezdi működését a KGST Nemzetközi Bankja.

1964. jan. 4.
 VI. Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása Jordániában és Izraelben: ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön jár.

1964. jan.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon